Shock!

Idézet - Scarecrow:

Idézet - Equinox:

Ja hogy minél írjanak jobbak? Hát pl Firepowernél, ami akkora erővel dörren meg, hogy instant klasszikus lett. Akárcsak pl Accept - Blood of the Nations, azonnal tudtam, hogy ez itt a klasszikus korhoz méltó.

Egyre kíváncsi leszek azért, ha szeptemberben (vagy később) kijön a Shock kritika a lemezről és ne adj Isten magas pontszámot fog kapni a lemez (persze nem hinném), akkor mit fogsz kommentelni majd?
Nagyon kíváncsi leszek. :D

Erre még válaszolok. Nem emlékszem hány pontot kapott a Sermon lemez, de ugyanezt leírtam ott is. Nem értem, mi a bajod, többszörösen megindokoltam a véleményemet. Persze neked mindent le szabad söpörni az asztalról, értem én.

Idézet - Martin:

,,Olyat sem nagyon látok, hogy kap valaki egy lemezt/bandát, amit ki nem áll és indokolatlanul lehúzza a sárba."
Pedig a régiek között milyen sok olyan volt. És azok voltak a legjobbak egyébként. :D Némelyik kilencvenesévek végi, kétezres eleji shock cikknek minden sora kincs.

Egyetértek, sőt hiszed vagy sem, eredetileg ott volt a "már" szócska is, de végül kivettem, nem akartam kekeckedni. :)

Idézet - Scarecrow:

Egyre kíváncsi leszek azért, ha szeptemberben (vagy később) kijön a Shock kritika a lemezről és ne adj Isten magas pontszámot fog kapni a lemez (persze nem hinném), akkor mit fogsz kommentelni majd?

Emberek, ez nem valami sportverseny. :) Ezen túl pedig miért ne térhetne el valaki véleménye jelentősen az adott cikkíróétól? (A pontozás szubjektív, bár szerencsére a Shock van annyira korrekt és szakmai, hogy egyrészt nem nagyon van extrém pontozás, nem röpködnek a 10-esek és a 0-3, másrészt az értékelés sem üt el a realitástól. Olyat sem nagyon látok, hogy kap valaki egy lemezt/bandát, amit ki nem áll és indokolatlanul lehúzza a sárba. )

Idézet - Equinox:

Ja hogy minél írjanak jobbak? Hát pl Firepowernél, ami akkora erővel dörren meg, hogy instant klasszikus lett. Akárcsak pl Accept - Blood of the Nations, azonnal tudtam, hogy ez itt a klasszikus korhoz méltó.

Értem, hogy tetszik a Firepower, én is szeretem sőt, a zenekar teljes életművét tekintve is kiemelkedően jó lemez, amire nagy szükség volt Halford visszatérése óta. Ugyanakkor az Priest-től függetlenül tudom értékelni KK ötleteit, igyekezetét és lelkesedését. Szerintem már csak azért sem feltétlenül érdemes a kettőt összevetni, mert nem KK volt az egyedüli szerző a Priestben. Csak ők tudnák ezt hitelesen szétszálazni, de utólag már látható, hogy egy bizonyos idő után kimondva-kimondatlanul Glenn kezében volt inkább a gyeplő. A Firepower pedig összességében már inkább Richie-ről szólt.

Ja hogy minél írjanak jobbak? Hát pl Firepowernél, ami akkora erővel dörren meg, hogy instant klasszikus lett. Akárcsak pl Accept - Blood of the Nations, azonnal tudtam, hogy ez itt a klasszikus korhoz méltó.

Idézet - Equinox:

Nem fricska kell, hanem jobb zenét írni. és most sem sikerült, és ami azt illeti, megközelíteni sem nagyon. Szerintem a Sermon is ilyen volt.

Richie-t gitárfronton esélytelen felülmúlni - itt nem (csak) a technikára gondolok, hanem arra, hogy az utóbbi években kreatív fronton (riffek, szólók, ötletek) ő vált a Priest zenei motorjává. Ugyanakkor biztos vagyok abban, hogy KK részéről ez nem is volt cél. A könyvén túl sok interjút és nyilatkozatot olvastam-láttam tőle az elmúlt 3-4 évben és ezek alapján tiszta sor, hogy egyszerűen csak zenélni akar. (Zárójel a "metál testvérek" kedvéért: igen, ezzel pénzt is lehet keresni, ami nyilván nem utolsó szempont egy hosszú évek óta visszavonult zenésznél.) Szerintem egyébként totál érthető és logikus, hogy első körben abba a zenekarba szeretett volna visszatérni, aminek megformálásában és népszerűsítéséb en annyi éven át részt vett. Sokat olvastam erről pro és kontra, nem mennék itt bele, de maradjunk annyiban, hogy mindkét oldalon van mit megbánni, azt pedig továbbra is hatalmas ziccernek tartom, hogy Tipton állapotára való tekintettel legalább alkalmanként nem látjuk a zenekarral Ken-t.

Idézet - Equinox:

De ebben a számban nem történik zeneileg elég érdekes.

Valóban nem történik zeneileg semmi érdekes, de szerintem nem is volt cél az ilyesmi. Nekem a maga egyszerűségében teszik. Ha már úgy alakult, hogy nem volt visszaút a Priest-be, örülök, hogy Ken azt csinálja újra, amit szeret.

Idézet - Equinox:

Ez egy múltban élő nosztalgiabanda , egy sértődött gitárostól, ez persze nem is rossz, csak nem is jó, ez a formáció a lemezkészítésbe n ugyanaz, mint koncertek területén a falunapos hakni.

A sztorit ismerve a "másik oldal" egyes szereplői is sértődöttek, bár azzal tökéletesen egyetértek, hogy KK kezdett ebbe az egészbe belemenni a könyve kapcsán adott nyilatkozataiba n. Az újkori Priest-et és KK’s Priest-et összevetve az utóbbira illik jobban, hogy "nosztalgia" de itt egyrészt megint csak azt mondom, hogy Ken-től ez a legkevésbé sem meglepő, másrészt a setlisteket megnézve a Priestre sem lehet azt mondani, hogy nem a nosztalgiát lovagolja meg a koncerteken - ezzel nekem semmi bajom.