Szeptember 17-én jelenik meg a Los Angeles-i Edge Of Paradise új albuma. A lemezről máris meghallgatható a második előzetes dal.
The Unknown címmel, ősszel jön ki a Frontiers gondozásában a dallamrocker Edge Of Paradise új, negyedik nagylemeze, amelyet Howard Benson csúcsproducerrel (Halestorm, Seether, Black Stone Cherry, etc.) és Mike Plotnikoff (Halestorm, Three Days Grace), illetve Neil Sanderson (Three Days Grace) hangmérnökökkel készítettek el. „Modern metálklasszikust alkottunk" – mondja a lemezről Benson. A zenekarban egyébként két új tag is játszik a legutóbbi Universe-hez képest, hiszen Margarita Monet énekesnő és Dave Bates gitáros 
mellé Jamie Moreno dobos és Ricky Bonazza basszer került.
A lemezre az alábbi dalok kerülnek fel:
01. Digital Paradise
02. My Method Your Madness
03. Tidal Wave
04. The Unknown
05. Believe
06. False Idols
07. You Touch You Die
08. One Last Time
09. Leaving Earth
10. Bound To The Rhythm
11. My Method Your Madness (Industrial Remix)
A már ismert Digital Paradise után most meghallgatható a My Method Your Madness című dal is az anyagról.
Hozzászólások
Veled(tek) - mert királyi többest használtál - ellentétben nekem, zenei fronton (is), inkább a belső értékek és a tehetség (meg persze a világbéke!) lennének fontosak. Nagyjából erről szólt kurtán karcosra sikeredett, szarkazmusba torkolló hozzászólásom is. Az ominózus első sor is!
Ezért engedelmeddel, inkább majd egy röntgenképet küldök magamról Neked.
(Gondolom "igazmondó" a nickduplikátumo d vagy a férjed vagy Te magad...)
Amennyiben legalább megkísérled megindokolni, miért is jó zeneileg és egyéb szempontból az Edge of Plázacica produkciója, mert nyílván feltűnt, hogy ez a poszt nem rólam, hanem a fent nevezett és meg nem értett metalklasszikus ról szólna. Igaz, ez esetben nem lehetnél dobogós az év végi "Értelmetlen, Felesleges, nem Témába Vágó és kizárólag Személyeskedő Posztolások Versenyében"!
Vágom, Frontiers, sajtóanyag, de akkor is...
Nem a zenekar tolja a kifogásolt marketinget.
Idézet - mindtower:
Sokkalta inkább, hogy ezt a kbsztt marketinget tolják ők is, hogy na most mi alkotunk valamit, meg, hogy sose vótmégilyenjó, amikor ez már réges rég nem az alkotásról szól. Főleg a Frontiers-nél.
Műanyag ez is :(
Azt már megtudtunk, hogy intelligenciád, morális tartásod és élesszeműséged párját ritkítja a mai sekélyes nihilvilágban, de egy fotót még dobhatnál magadról, te Tökéletes Férfi.
Apukám ez a 21. szazad , tombol a giccs minden fronton, a nép meg éljenezi.
Kedves Kelemen Annáné - Berki Krisztina!
Na jó, nincs is agyonsminkelve!
Kizárólag csak azért, hogy megnyugodjon a „Frappáns Visszavágások Mestere”, aki egyben, a futószalagon gyártott, újságpapírból kivágott, ropimacák védőszentje is!
Azért nem nagyon erőltetted meg magad a szöveg értelmezésével és alapszintű feldolgozásával sem, miközben összehoztad ezt a roppant tartalmas egysorost.
Ja, most esett le, csak az első sorig jutottál! Jesszum pepi!
Te bizonyára Jason Momoa hasonmása lehetsz!
Gagyi, rommáeffektelt, ócska ének, szemérmetlen nyúlások (pl. Alice Cooper), bombasztikus hanghatások, szétkompresszál t, jellegtelen hangzás... ééés három tonna AUTO-TUNE?!?!?!?
Igeeeen ez kell 2021-ben, metálfronton!!!
Kötelező néznivaló "öreg" rockereknek a Netflix, ZSENIÁLIS! sorozata a THIS IS POP!
A harmadik epizód, a STOCKHOLM SYNDROME lényegében arról szól, hogy, Abbán felnőtt rockerek találták ki és csinálták meg a 80-as és a 90-es évektől, a még hallgatható popzenét, amit manapság minden jöttment megpróbál (rosszul) lenyúlni/szétlopni. A feleségemmel és a már lassacskán menő metálzenész klónjaimmal, hangosan ordítva, sírva fetrengtünk a röhögéstől, amíg néztük! Félelmetesen odabaszós dokusorozat.
Áll a csapzotthajú, Nirvana pólós csávó és flegmán meséli, amikor felteszik Neki a kérdést, hogy a kis patkányjuk méretű, stockholmi studióban, hogy fért el a Backstreet Boys?!: "Hát ketten ültek a többiek meg álltak" Muhahahaha!
A második epizód, a zeneipar legbrutálisabb, atomcsapásnak is beillő katasztrófájáró l, az Auto-Tune feltalálásáról és elterjedéséről tájékoztat minket roppant szórakoztató, de kellően szarkasztikus hangvételben. Döbbenetes!