Shock!

A Roots lemez után megszűnt az érdeklődésem a Sepultura iránt. Akinek tettszik az hallgassa, én kihagyom. A négy klasszikus Beneath, Arise, Chaos, Roots viszont mindig a kedvenceim közt lesz.

Nagyon király cucc, hallatszik, hogy sokat melóztak rajta Tetszik ez a progos irány is, jól párosítják a tipikus Sepu hangzással. Sok prog bandánál szerintem az a probléma, hogy sok esetben túljátsszák magukat. Feleslegesen elnyújtott szólók, túl sok tördelés, ritmusváltás, témák egymásra hajigálása, stb... De a Sepu jelenleg nagyon megtalálta az arányt, ráadásul a számok is önálló karakterrel bírnak, nem folyik egybe az album. Az egyéni teljesítmények egytől-egyig királyak, de külön kiemelném Derrick hangját, aki már az előbbi albumon is megpróbálkozott tiszta énekléssel, de ezt most tovább vitte és helyenként egész király dolgokat nyom. A helyzet az, hogy nagyon meglátszik a teljesítményén az, hogy józan életet él és (ahogy Andreas nyilatkozta egyszer) profi módon odafigyel a hangjára. Az album hangzása tökéletes, így minden esélye megvan a zenekarnak arra, hogy a Nuclear Blast támogatásával Derrickel is újras elérje azt a szintet, ahol régen is voltak.

En sosem hallgattam Sepultura-t, csak a Roots-t ismerem, de ezt tegnap ota nem tudom abbahagyni. Odabbbasssz....