Habár a Metallica tagjai nagyon büszkék rá, az első netes reakciók igencsak hevesek és többnyire elutasítóak a banda Lou Reeddel közös Lulu albumát illetően. Lars Ulrich egy friss interjúban ugyan reményeit fejezte ki azt illetően, hogy a rajongók megértik az albumot, Danko Jones például ironikusan máris meghirdette eladásra a Metallica-kollekcióját...
„Ez egy nagyon jammelős lemez, nagyrésze kötetlen, amit ráadásul egyből felvettünk", magyarázta Lars a That Metal Showban. „Az egy-két-há-négy után igazából senki sem tudta, merre haladunk... Teljesen laza az egész, és remélem, minden Metallica rajongó elég nyitott lesz majd a befogadásához. Ez egy súlyos lemez, de nem négyperces, könnyen fogható heavy metal dalokba strukturált formában. Mindig is szerettünk skatulyákon kívül gondolkodni, és reméljük, hogy a rajongóink többsége is így áll a dolgokhoz. Vagy ha nem is követnek minket, legalább elismerik ezt a hozzáállást. És persze amikor kimerészkedünk a saját dobozunkból, az utána csak mindig még kényelmesebbé teszi a visszatérést a normál közegünkbe. Ilyenkor sokkal jobban élvezzük a heavy metalt is. Összességében azt mondanám, ez a lemez sokkal inkább Lou Reed projekt, mintsem Metallica album, mivel ő írta az összes szöveget, és már be is mutatták a kompozíciókat Berlinben. Vagyis a dolognak önmagában is van némi történelme, mi pedig kicsit besúlyosítottuk..."
Lars szavai ellenére a Metallica rajongók többsége az első visszajelzések szerint nem igazán díjazza a Lulut. Egyikük, Danko Jones például a Twitteren több posztban is kifejezte nemtetszését az album iránt. „Jó reggelt! Múlt éjjel a Metallica / Lou Reed lemezt hallgattam. Metallica gyűjtemény eladó!", írta egyik bejegyzésében. Máshol a filmtörténet legnagyobb pénzügyi fiaskóit emlegette az album kapcsán, és csak a rock'n'roll Ishtarjának, Waterworldjének és Battlefield Earthjének titulálta azt.
A teljes egészében meghallgatható Lulu hivatalosan október 31-én jelenik meg Európában.
Hozzászólások
Ízlések és pofonok, ugyebár.. :)
A Load-Reload dalok némelyikébe beletette a nagyzenekar, ami hiányzott belőlük, a régebbiekhez azonban egyszerűen nem lehetett mit hozzátenni. A thrashes, gyors dalok szerintem különösen rosszul sikerültek, egyszerűen nincs bennük helye szimfonikusokna k, mégis beleszuszakoltá k őket. Hetfield énekteljesítmén ye meg az egész lemezen tök gáz, megpróbált mindent túlénekelni, ráadásul a '90-es évek második felében olyan előszeretettel használt gajdolós hangján.
Az nem kérdés egyébként, hogy a St. Anger minden szempontból mélypont volt. Annál szarabb lemezt mainstream zenekar szerintem soha az életben nem adott ki, és nagy valószínűséggel nem is fog.
Pedig az egy nagyon jó lemez, rendkívül igényes, nem csak egy hirtelen összetákolt valami és azért jó pár szám előtt teljesen új dimenziókat nyitott az a fajta hangzásvilág.
Az már más kérdés persze, hogy milyen üzleti okok álltak a háttérben. Nyilván nem szerették volna, ha csak az Apocalyptica kaszál a Metallica dalok szimfonikus verzióival.
De az S&M mai füllel hallgatva is sokkal igényesebb, jobb, mint akár a cél nélküli St. Anger, akár az erőltettet Death Magnetic. A Lulu-ról nem is beszélve..
Én például nem akartam. :) A mai napig roppant kínosnak és gyengének tartom azt a lemezt.
A Loadot sikeressé tette a várakozás, a Reload azér csalódás volt majd jött az S&M, és ugye ki ne akarna Metallica dalokat hallgatni szimfonikusokka l. Majd jött a St Anger, ami elmondhatatlanu l szar, aztán jött egy rajongó konform Death Magnetic (én ettől se ájultam el egyébként), most a bosszantó Lulu, szval a következő lépés megint valami Metallicás lesz valszeg.
Nem. A St. Anger még mindig szar. :D
Jézusom.
Ez a kántálás kibaszott idegesitő...
amúgy ha már ennyire együtt akartak dolgozni, születhetett volna ebből valami jobb is, vagy inkább valami rövidebb, ha már ilyen lett
Még jó, hogy itt van a Th1rt3en.