Shock!

szeptember 20.
hétfő
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Witherfall: Curse Of Autumn

witherfall_cAhhoz képest, hogy mennyire bizonytalan körülmények között került annak idején piacra a Witherfall első nagylemeze, a kiváló Nocturnes And Requiems, mára elég szépen kinőni látszik magát a csapat. Ez a progos elemekkel átszőtt komplex, sötét heavy/power metal persze még a műfajon belül sem lesz soha a tömegek zenéje, de úgy veszem észre, hogy az ilyesmire fogékonyak közül egyre többeknek cseng ismerősen Joseph Michael énekes és Jake Dreyer gitáros bandájának neve. Nyilván nem ártana az ügynek, ha lehetne turnézni is, de ezzel most sokat senki nem tud kezdeni. Majd talán egyszer...

A Curse Of Autumn a zenekar harmadik teljes nagylemeze, és egyik érdekessége, hogy a színtér egyik legprofibb, legkeresettebb bérdobosa, Marco Minnemann (The Aristocrats, Joe Satriani, Steven Wilson satöbbi) ütötte fel. Marco a hivatalos promóképeken is szerepel, szóval csak reménykedni tudok benne, hogy marad legalább pár turnéra, ha egyszer végre eljutunk odáig. Maga a zene pedig alapvetően ugyanazokat az erényeket csillogtatja, mint a Nocturnes And Requiems és az A Prelude To Sorrow – vagyis továbbra is csak ajánlani tudom mindenkinek, aki nyitott a súlyos, okos, dallamos heavy metalra.

megjelenés:
2021
kiadó:
Century Media
pontszám:
9 /10

Szerinted hány pont?
( 13 Szavazat )

Olyan véleményekkel is találkoztam, amelyek szerint ez a Witherfall eddigi legjobb lemeze, meg olyanokkal is, amelyek szerint épp ellenkezőleg, az előzőek azért erősebbre sikerültek. Nem feltétlenül szeretném dűlőre vinni a kérdést – nekem abszolút kiegyensúlyozottnak tűnik a színvonal, nem érzékelek érdemi minőségi eltérést a három anyag között, mindegyiket szívesen hallgatom. Enyhe kezdeti benyomásom az volt a tavaszi megjelenés tájékán, hogy mintha most több lenne az elsőre fogós dallam, refrén, mint eddig, de még ebben is bizonytalan vagyok, mivel az első két anyagot meglehetősen sokat pörgettem, szóval nekem az ottani dalok is adják magukat, minden agyasságuk ellenére is. De elképzelhető, hogy aki most találkozik először a Witherfall zenéjével, könnyebben bele tud kapaszkodni a banda világába a Curse Of Autumnnal. Kicsit talán az előző két lemez sötét, borongós világa is oldódott, és ugyan továbbra sem partiindulókat írnak, a fentebb említett direktebb megközelítés egyfajta harapósabb, karcosabb ízt is eredményezett.

Az intró után érkező, nem véletlenül elsőként közzétett The Last Scar és As I Lie Awake kettőse egyből menthetetlenül beleég az agyba, ha létezik a banda mércéjével sláger, hát ezek garantáltan azok, de az összetett, technikás, kompromisszumoktól mentes él sem csorbul közben. Ha mindez magától értetődőnek tűnik, nos, baromira nem az, sőt, keveseknek megy a mai színtéren az ilyesmi efféle gördülékenységgel. A Witherfallnak viszont hallhatóan nem okoz gondot telepakolni egy albumot erős, izmos dalokkal, amelyek egyszerre hatnak a lélekre meg az agy melódiaközpontjaira, de szövevényességükkel közben azért a szürkeállományt is rendesen megdolgoztatják. Az aktuális nagyeposz, az ...And They All Blew Away negyedórája hallatán mindenki egyből képbe is helyezheti magát, miről van itt szó, és mondanom sem kell, letaglózó a végeredmény. De nem tagadom, az is lenyűgözött, ahogy melankolikus, finom balladává alakították a Boston örökzöld Long Time-ját, amely egészen más jelentést kapott ebben a formában az eredeti verzióhoz képest. Ráadásul Michael itt még magához képest is valami egészen bődületesen jól énekel.

King Diamond-, Psychotic Waltz-, Nevermore-, Control Denied-fanoknak továbbra is csak ajánlani tudom a Witherfallt, mert a banda párját ritkítja a mai mezőnyben, de ismétlem: ez itt relatív ragadóssága ellenére is zenész-zene, így nem lesz mindenkinek ínyére, amit hall. Nekem mindenesetre továbbra is nagyon bejönnek.

 

Hozzászólások 

 
#9 saszi 2021-06-26 22:57
Idézet - Anomander:
Idézet - Scarecrow:
Amcsi power fanoknak mondanám, hogy kb 9 év elteltével kijött az új Pharaoh anyag is és az is korrekt anyag lett. Tim Aymar még gyilkos énekes! Sry az offért. :)


Köszi a tippet, tényleg elég jó lett az új Pharaoh lemez! Nem tudom hányan hallgatnak ma ilyesmit, én sem mindennap, de baromi jól esik egy ilyen jóféle US power lemez.

most hallgatom a Pharaot. Az is nagyon bejött. Már rég volt hogy két új lemez ennyire elkapjon. Köszi
Idézet
 
 
#8 saszi 2021-06-26 22:31
királyzene
Idézet
 
 
#7 Anomander 2021-06-22 09:41
Idézet - Scarecrow:
Amcsi power fanoknak mondanám, hogy kb 9 év elteltével kijött az új Pharaoh anyag is és az is korrekt anyag lett. Tim Aymar még gyilkos énekes! Sry az offért. :)


Köszi a tippet, tényleg elég jó lett az új Pharaoh lemez! Nem tudom hányan hallgatnak ma ilyesmit, én sem mindennap, de baromi jól esik egy ilyen jóféle US power lemez.
Idézet
 
 
#6 Scarecrow 2021-06-21 08:35
Minőségi, mint amilyenek az előző lemezeik is.
Kíváncsi leszek az új Sanctuary anyagra (már ha lesz 1x) Michael-el.

Amcsi power fanoknak mondanám, hogy kb 9 év elteltével kijött az új Pharaoh anyag is és az is korrekt anyag lett. Tim Aymar még gyilkos énekes! Sry az offért. :)
Idézet
 
 
#5 Equinox 2021-06-20 09:28
A leírás nagyszerűen szól, az előző lemez meg is van CD-n, megnézem ezt is.
Idézet
 
 
#4 Anomander 2021-06-20 08:37
Nem okoztak csalódást, megint igen ütős lemez lett. A refrénektől nekem időnként erős 80-as évek feelingem lett, de teljesen pozitív értelemben. Remek muzsika!
Idézet
 
 
#3 ezrrl 2021-06-19 18:41
Köszönöm Ádám!

Bárcsak jöhetnének mihamarabb élőben.Számomra az elmúlt időszak meghatározó zenekara,és lemezei.Mondjuk én Schuldiner fanatikus vagyok,és lehet a késői Death,és az egy szem Control Denied lemez hangulata nosztalgiáztat velük,irgalmatl an Nevermore hangulattal megspékelve.Dreyer szólói is Loomist idézik...fantasztikus a srác.
Ami biztos,hogy nagyobb ismertséget érdemelnének...mert így az utolsó lemezre rendesen kialakult a stílus,ami a színtéren páratlan.
Ez a fajta technikásság,am i rendkívül fogós,és nem sablon...Joseph eszméletlen hangja,a heroikusság ezzel a szomorkás-bánatos hangulattal...naaa...már az előző lemezeikkel is megvettek kilóra.
Talán egy picivel tényleg slágeresebb az új lemez,ragadósab b...sőt...biztos,mert a feleségem aki itthon csak az igen slágeres zenekarok dolgait szereti hallgatni velem,...kérte,hogy a ...And They All Blew Away refrénjét vágjam már meg neki csengőhangnak a telefonjára! :)

Sok sikert,kitartás t kívánok nekik,remélem ezzel a színvonallal sokáig velünk maradnak...és azt is ismételve magam,hogy eljutnak hozzánk 1 vagy több koncert erejéig.
Idézet
 
 
#2 krinkle 2021-06-19 17:54
Egy említést megérdemel, hogy az előző lemezüket szintén egy zseniális dobos, Borlai Gergő játszotta fel.
Idézet
 
 
#1 Chris92 2021-06-19 09:52
Rétegzenét játszó együttes ez, és sajnos azok is maradnak, de legalább nem oszlottak föl Adam Sagan halála után és hozzák ki sorban a minőségi muzsikát rejtő albumokat. És tekintve mi történt az Iced Earth-el, van egy érzésem hogy most már ez lesz Jake Dreyer főzenekara. Remélem lesz valamikor pesti koncert.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Slipknot - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2015. február 5.

 

Portnoy, Sheehan, MacAlpine, Sherinian - Budapest, PeCsa Music Hall, 2012. október 19.

 

K3 - Budapest, Diesel Klub, 2011. május 19.

 

Megadeth - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2011. április 8.

 

Stuck Mojo - Budapest, Dürer Kert, 2010. november 2.

 

Pain of Salvation - Budapest, A38, 2010. október 24.