Shock!

november 11.
hétfő
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés
Shockmagazin

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Tankcsapda: Liliput Hollywood

tankcsapda_cTúl sokszori hallgatáson, néhány kritika olvasásán, közömbös kételyen, kezdetnek kérdések bukkannak fel, nem a bagatellizálás jegyében. Le lehet-e egyszerűsíteni a Tankcsapda Műveket az éppen aktuális albumról mondott vélemény szintjére, a „szerintem ez szar" megállapításra, vagy éppen a klasszikus „régen minden jobb volt" című slágerre? Egy produkció vagy produktum (a kifejezés nem mindegy, de nem véletlen) befogadója ugyanis mindig a jelenben definiálja önmagát, a múlthoz és a jövőhöz való viszonyát, ahogyan nincs ez másképp a hallottakhoz fűződő viszonya esetében sem. Értsd: én számon tudom kérni a Tankcsapdán a saját ítéletem szerinti hanyatlást, az aranykort és a tízen/huszonvalahány évvel ezelőtti mondanivalót, zenét, de saját értékrendem változását már eszembe sem jut megkérdőjelezni, pláne megvizsgálni a miértek tükrében. A probléma sokkal összetettebb, mint amilyennek látszik, s éppen ez vezethet el az újabb kérdéshez: probléma-e egyáltalán?

Egyszerűsítsünk. Lars nem tud dobolni, Lukács pedig egyre szarabb szövegeket kínlódik ki magából, plusz eladták magukat, meg ez már nem az én Tankcsapdám, bezzeg régen, amikor még ott volt a legjobb mosópor, ami a faszom tudja, hogy mos. És egyáltalán, kikérem magamnak, hogy újabban nem 1992 van. Persze, szeretném még hosszú hajjal vonyítani a debreceni kocsmában, hogy óvoncsúplíztékmihóm, de múlnak az évek. Ez ilyen.

megjelenés:
2019
kiadó:
Tankcsapda Music
pontszám:
5 /10

Szerinted hány pont?
( 178 Szavazat )

És itt az érem másik oldala. Ha a Liliput Hollywoodot tekintem, sok kellemetlen gondolatom támadhat. Kezdve azzal, hogy valóban ideje lenne befejezni a negatív vélemények (legyen hivatásos vagy amatőr újságírói) zsigeri gyűlöletének hangoztatását, a gyerekes visszavicsorgást, amely ideig-óráig talán bírhat véleményformáló hatással a média, annak szereplői felé, de hosszabb távon nagyon is benne van a kontraproduktív jelleg. Ha a köz előtt mondok véleményt az engem körülvevő világról, el kell fogadnom, hogy vannak, akik szintén a köz előtt fogják kifejteni, szerintük miért nincs igazam, sőt, szerintük miért rossz az, amit csinálok. És erre a lehető legrosszabb válasz az, ha beszólogatok, még annál is rosszabb „A sok fasz meg elemez / Hogy milyen a lemez / És ugat csak / Hogy micsoda celeb ez" sorokat leírni. Egyszerűen nincs értelme. Sértő, szint alatti, teljesen felesleges. Főleg kínos. Nem ez az első ilyen a zenekar részéről a hobbiból vagy pénzért író ítészek felé, magam részéről csak remélni tudom, hogy nem lesz folytatása, mert én érzem magam kellemetlenül a hallatán. Méltatlan ahhoz a zenészhez, aki tényleg azzal robbant be annak idején, hogy okkal, indokkal, értelemmel tudott rúgni óriásit. Bárkibe, ha az megérdemelte. A köz szintjén, nem pedig személyes sértettségből.

Ha már a kínos szót leírtam, folytatom. Valóban vannak olyan pillanatai az albumnak, amit mai ízlésem már inkább felszisszenéssel jutalmaz, semmint bólintással. A fentebbi idézetet tartalmazó Szevasz öcsém sajnos nem csak szövegében, de filmes verziójában is ez a kategória. Nem emlékszem, hogy láttam volna ennél kínosabb videót a Tankcsapdától, pedig ha a hazai rockot nézzük, elég sok minőségi munkát tettek le az asztalra már. Hasonló érzésekkel küszködtem az A világ posztol szövegének esetében is, bár azonnal megjegyzem, hogy zeneileg én is ezt tettem volna nyitónak. Vannak még az albumon teljesen zavarba ejtő dolgok, ennek a mintapéldája Az ülj le mellém, amit ha Kowalsky csinál meg, akkor máris ezt üvölti a fél ország, „de ne hagyd, hogy összezavarja az elmédet az az összeesküvés-elmélet, hogy mindent valami sötét erő irányít". Számomra végképp teljes kakukktojás a Pattanások és szemüvegek szövege (elsősorban a refrénekre gondolok), egyszerűen képtelen voltam megfejteni, mit akart Lukács megírni, kinek és miért. „Nem vagyok részeg, tudom, miről beszélek" – mondja ő, s én hiszek neki.

Annál nagyobb volt az elismerésem, amikor meghallottam az album címadóját. Zeneileg messze a legizgalmasabb, legszínesebb tétel, a szöveg is teljesen rendben van, sőt, a sötétebb, melankolikusabb hangulat végre ad valami értelmezési lehetőséget: a makro és mikro összevetését, a lepukkantságot a kezdődal elképzelt valóságával szemben (aminek a szövege így talán nyert valami értelmet is), keserűségével, visszafogott bánatával, fájdalmával és őszinteségével. Lukács tömören és zseniálisan fogalmazta meg az alaptételt: „Minden olcsó viccemen úgy nevetsz / Én attól félek néha /Azt se hallod, ha enni kérek / Ez a trónom / Ilyen az én koronám / Amennyit adsz / Annyit érek". Az egyik legszebb és legszomorúbb Tankcsapda-dalszöveg, és itt azért csak kikiabált a kisördög a nem racionálisan gondolkodó agykérgemből, hogy nem lehetett volna az egész ilyen? Mert akkor most egészen más aspektusból közelítenénk az albumhoz. Remek ellenpont volt az utána következő, klasszikus feelingbe pácolt Amit a vér kíván, s külön köszönet a Nincsenek szavakért, gesztusként, nótaként egyaránt méltányoltam, sok tízezer másik emberrel egyetemben.

Egy zenekar aktuális teljesítményét, albumát a regnáló közönség minősíti. Hosszú oldalakat tenne ki, ha most a benzinkutas eladások modelljét kezdenénk el elemezni, így maradjunk a dupla platina kifejezésnél, ami két hétre levetítve meggyőzően hangzik, még akkor is, ha tudjuk a mögötte rejlő számokat. A nép döntött: kell az új album, kellenek a koncertek. Minél több, annál jobb. Lehet ezzel egyet nem érteni, de egy működő, sikeres dologgal szemben kisebbségben maradunk, amíg a többség le nem olvad róla. Márpedig a Tankcsapda egyik titka, hogy sokgenerációs közönséget tudhat magáénak. Ennek én (aki egyébként a Connektor: 567:-ig voltam hithű) is része vagyok, s része a nálam harminc évvel fiatalabb is, akit anya/apa rángatott bele a jóba. A Tankcsapda újra és újra kitermeli magának a táborát, a közönségét, ez pedig rohadtul nem könnyű.

Nem véletlenül használom a termelés szót. Ha az elmúlt harminc esztendőt nézzük, akkor gyönyörű ívét láthatjuk a sokszor pofára esésekkel tarkított útnak, amely a rocküzleti, nem kispályás brandben és annak minden hozadékában csúcsosodott ki. Próbáljunk meg nem a szemünkre hullott leplen keresztül látni. Ha egy zenekar üzleti vállalkozássá növi ki és túl magát, akkor elkerülhetetlen a végső kérdés: nem válhat-e a produkció, a produktum gyakorlatilag „másodlagos" termékké az üzleti célok érdekében? Szükségessé és időnként sürgetővé? Ebben a kérdésben semmi sértő nincs, tőlünk távolabb is ez működik. Láttuk, látjuk ezt a legnagyobbaktól. Ebben az értelmezésben az album címe telitalálat. Kicsiben tényleg ugyanaz.

Nem tudom, nekem szükségem volt-e erre az albumra. De a Tankcsapdára igen. Az kitörölhetetlen, magammal viszem, még akkor is, ha még mindig rácsodálkozom, hogy nem 1992 van.

 

Hozzászólások 

 
#65 Igazmondó 2019-11-11 15:48
Idézet - traveller79:
Ezzel együtt elismerem,hogy tettek a sikerért. A Connektor-ig kétségtelenül fejlődtek,csakh ogy: mivel azt a lemezt nem igazán fogadta jól a közönség, visszatértek a jól bevált recepthez. Én ezt emberileg megértem,de miért nem lehet ezt bevallani? Talán belebuktak volna, ha elmondják: Kérem,mi is a piacról élünk és ha már eljutottunk ebbe a státuszba, akkor nem akarunk visszamenni egy klubzenekar szintjére és dolgozni a zenélés mellett? Sokszor olvastam azt,hogy a kritikus véleményt megfogalmazókna k az a bajuk,hogy Lukácsék nem olyanok már,mint anno...szerintem ez tévedés,olyan értelemben,hogy valóban nem olyanok,de ezt imitálják,csak éppen egyre gyengébben. Én nem mondom,hogy hagyják abba,de legalább írna olyan szövegeket Lukács,amelyek egy ötvenegy éves ember szájából hitelesen hangzanak. Ami pedig a leginkább rejtély számomra,hogy miért van az,hogy senki nem váltja őket le? Már negyedszázad eltelt a befutásuk óta és még mindig ők A ROCKZENEKAR. Nem értem,mi van a mostani tizenévesekkel? Miért nem emelnek fel és tesznek sztárrá egy mostani bandát?


Mert a mai tizenévesek elenyésző számban hallgatnak rockzenét a nyolcvanas-kilencvenes évekhez képest. Változik a világ, ennyi.
Idézet
 
 
#64 traveller79 2019-11-11 15:38
Ezzel együtt elismerem,hogy tettek a sikerért. A Connektor-ig kétségtelenül fejlődtek,csakh ogy: mivel azt a lemezt nem igazán fogadta jól a közönség, visszatértek a jól bevált recepthez. Én ezt emberileg megértem,de miért nem lehet ezt bevallani? Talán belebuktak volna, ha elmondják: Kérem,mi is a piacról élünk és ha már eljutottunk ebbe a státuszba, akkor nem akarunk visszamenni egy klubzenekar szintjére és dolgozni a zenélés mellett? Sokszor olvastam azt,hogy a kritikus véleményt megfogalmazókna k az a bajuk,hogy Lukácsék nem olyanok már,mint anno...szerintem ez tévedés,olyan értelemben,hogy valóban nem olyanok,de ezt imitálják,csak éppen egyre gyengébben. Én nem mondom,hogy hagyják abba,de legalább írna olyan szövegeket Lukács,amelyek egy ötvenegy éves ember szájából hitelesen hangzanak. Ami pedig a leginkább rejtély számomra,hogy miért van az,hogy senki nem váltja őket le? Már negyedszázad eltelt a befutásuk óta és még mindig ők A ROCKZENEKAR. Nem értem,mi van a mostani tizenévesekkel? Miért nem emelnek fel és tesznek sztárrá egy mostani bandát?
Idézet
 
 
#63 traveller79 2019-11-11 15:36
Szerintem megérne egy cikket a téma,ugyanis véleményem szerint itt egy, a zenekaron túlmutató jelenségről van szó. Elnézést, de hossszú lesz a hozzászólásom,u gyanis régóta foglalkoztat a dolog. Először a személyes szál: 1993 februárjában ismertem meg a Tankcsapdát, és onnantól kísérem figyelemmel a pályafutásukat. Voltam koncertjeiken a '90-es években és ismerem a korabeli lemezeiket,tehá t nem felületes ismeret alapján alkotok róluk véleményt. Megmondom őszintén, már akkor is eléggé kritikusan viszonyultam hozzájuk. Elnézést,de én nem velük kezdtem a zenehallagatást , sőt, szóval: számomra még az 1970-es, '80-as évek hazai mainstream vonalának képviselőihez képest is baromira egysíkú volt,amit csináltak, mind zeneileg, mind szövegileg, a tagok zenei tudása pedig igencsak hagyott maga után kívánnivalót.Ha pedig a kortárs bandákat illeti, akkor sem mondhatom azt,hogy megérdemelten kerültek oda,ahova,csak néhány név: Bedlam, Screen, Jericho, Sexepil, Andersen, hogy a Barbaro-ról ne is beszéljünk. Hogy miért jött be nekik ennyire? Véleményem szerint ennek a következő okai voltak:
1.) Jó időben jó helyen -effektus. Ha négy- öt évvel korábban indulnak, esélyük sem lett volna. És ez nem a mi lett volna ha - történet, mert Lukács ekkor már játszott a Vörös Kakasban, ami az egyik legnépszerűbb debreceni zenekarnak számított akkoriban, többszázan jártak a koncertjeikre, még fel is léptek 1986-ban a Tátrai-Török Tandem- Bikini-Edda turné debreceni fellépésén előzenekarként. Ha nincs a rendszerváltás, és megmarad a régi struktútra, sosem lett volna lemezük, mert- ahogy Lecsó egy interjúban elmondta- Erdős Péter még a PUF-ot sem adta volna ki. Ami pedig a Tankcsapdát illeti: a büdös életben nem lett volna lemezük. Nem beszélve arról,hogy '89-ben, amikor indultak, már nem kellett koncertet engedélyeztetni , szöveget leadni, lehetett minden következmény nélkül arról énekelni, hogy terrorista vagyok, meg anarchia az éjszakában. Pár évvel korábban még enyhén szólva más volt a helyzet...
2.) Ez a sex and drugs and rock and roll- szövegvilág újdonságnak számított- nálunk. Nyugaton persze már kb. a lerágott csont- kategóriába tartozott, lévén a Stones- többek között- már 20 évvel korábban írt ilyen dalokat.
3.) A rendszerváltás idején pezsgő klubélet folyt, volt hol fellépni.
4.) Az a zene,amit játszanak, ugyanúgy működik kis /nagy méretű/zárt helyen, ill. szabadtéren.
5.) Azt a koszos soundot, ami jellemző a Tankcsapdára, nem nagy ügy jól keverni, ráadásul nem szerepel olyan hangszer az együttesben, amelyet nem könnyű jól hangosítani.
6.) Egy trió olcsóbban el tud menni koncertezni, mint egy nagyobb létszámú banda.
7.) Egy nagyon jó, agilis menedzser
Nagyjából ennyi.
Idézet
 
 
#62 Xanadu 2019-11-08 11:30
Idézet - nikfisz:
Az hogy a Hammer címlapra teszi a Tankokat nem hiszem,hogy szakmai okai vannak- nyilván.(Lénárd Laci inkább tenné mondjuk a The Wildhearts-ot,ha már punk n roll).Viszont valószínű,hogy így több fogy a lapból. A mai internetes világba ez teljesen érthető. Szerintem is szar ez a csapda lemez,de a Hammer akkor is Király!


Maradjunk annyiban, hogy a Hammer egyeduralkodó, de azért nem olyan nagy király. Mindegyik számban óriási bakik/hibák vannak, a hangpróbás pontozás finoman szólva is érdekes, divatbandák állandó dömpingje... Mellettük szól számos érv is nyilván, az unásig nyomatott mainstream farvizén azért befér egy-két csemege is, mint pl. most az Atlantean Kodex. Ezért ha pontozni kéne a magazint, összességében 7/10-et adnék. ;) (Kár, hogy nincs idehaza konkurencia, és kb. sosem volt, a Rockinformot nem nevezném annak, ahogy a Wanted-ot sem, másra pedig nem is emlékszem...)
Idézet
 
 
#61 nikfisz 2019-11-08 03:49
Az hogy a Hammer címlapra teszi a Tankokat nem hiszem,hogy szakmai okai vannak- nyilván.(Lénárd Laci inkább tenné mondjuk a The Wildhearts-ot,ha már punk n roll).Viszont valószínű,hogy így több fogy a lapból. A mai internetes világba ez teljesen érthető. Szerintem is szar ez a csapda lemez,de a Hammer akkor is Király!
Idézet
 
 
#60 NAR 2019-11-07 14:37
Több szövegről is kicsit olyan érzésem lett, hogy Lukács rosszul öregszik. Olyan "a mai gyerekek csak posztolnak, bezzeg mi a szomszéd csajt kú®tuk ennyiidősen" hozzáállás érződik. Meg megtalálta Istent vénkorára is. Attól tartok, ezt az albumot már nem fogom megvenni (elég lesz Google Play-en meghallgatni).
Idézet
 
 
#59 Tuonela 2019-11-06 18:09
Idézet - T-boj:
Te kit raknál címlapra?


Ha szigorúan az ehavi számban szereplő zenekarokat nézem, a Kreator, Myles Kennedy, a Sepultura vagy akár a Steel Panther nekem simán elképzelhető lenne. De a múlt havi számban annyi erős interjú volt, hogy némi átcsoportosítás sal akár egy Korn, Helloween vagy Scorpions címlapot simán el tudtam volna képzelni - a Scorpions a koncert, a Korn az erős új album miatt simán megérdemelt volna egy címlapot, és egyikre sem lehet azt mondani, hogy nem mainstream.
Idézet
 
 
#58 T-boj 2019-11-06 17:14
Idézet - Tuonela:
Idén például áprilisban is címlapon voltak, akkor a Liliput Hollywood lemez- és könyvcím, valamint a Szevasz öcsém dalcím bejelentése volt a címlapsztori. Azért az ritka, hogy ugyanazon lemez bejelentése és megjelenése is címlapot érjen. A dolog üzleti részét természetesen tökéletesen megértem; és nyilván ettől függetlenül is megveszem a lapot, mert alapvetően érdekel, hogy miket írnak benne. Valahol azért ezt mégis a közönség becsapása, ugyanis a Tankcsapda mai zenéjének a célközönségének nagy részét a lapban tárgyalt többi zenekar nem érdekli és nem is fogékony rá - és fordítva. És persze nyilván nem tesz jót a sokakban élő "rockzene=Tankcsapda" sztereotípia lerombolásának sem, ha az emberek azt látják, hogy "a metálújság" címlapján rendszeresen őket látni. De nyilván a címlapkérdés sokadlagos; a sajnálatosabb dolog a lemez színvonala.


Te kit raknál címlapra?
Idézet
 
 
#57 Draveczki-Ury Ádám 2019-11-06 17:05
Tuonela:

És tényleg, ezt jól benéztem, akkor bocsánat, tévedtem. A többit egyébként tartom ettől függetlenül.

Gereblye Géza:

Szerintem ezt sem feltétlenül kell leszűkíteni a hazai viszonyokra. A gigabandákat - márpedig hazai viszonylatban a Csapda az - már a név viszi, és a státuszukon nem nagyon változtat egy gyengébb album. Igazság szerint egy jobb sem. Egy Metallica, egy Maiden, egy AC/DC lemez nélkül is simán elvan már. A közönség jelentős része az össznépi eseményfaktor, a régi slágerek, a buli stb. kedvéért megy a koncertekre tízezres nagyságrendben. Szerintem Lukácséknál ugyanez a helyzet kicsiben, itthon.
Idézet
 
 
#56 Tuonela 2019-11-06 16:36
Idén például áprilisban is címlapon voltak, akkor a Liliput Hollywood lemez- és könyvcím, valamint a Szevasz öcsém dalcím bejelentése volt a címlapsztori. Azért az ritka, hogy ugyanazon lemez bejelentése és megjelenése is címlapot érjen. A dolog üzleti részét természetesen tökéletesen megértem; és nyilván ettől függetlenül is megveszem a lapot, mert alapvetően érdekel, hogy miket írnak benne. Valahol azért ezt mégis a közönség becsapása, ugyanis a Tankcsapda mai zenéjének a célközönségének nagy részét a lapban tárgyalt többi zenekar nem érdekli és nem is fogékony rá - és fordítva. És persze nyilván nem tesz jót a sokakban élő "rockzene=Tankcsapda" sztereotípia lerombolásának sem, ha az emberek azt látják, hogy "a metálújság" címlapján rendszeresen őket látni. De nyilván a címlapkérdés sokadlagos; a sajnálatosabb dolog a lemez színvonala.
Idézet
 
 
#55 Gereblye Géza 2019-11-06 15:10
Idézet - Draveczki-Ury Ádám:
Idézet - Gereblye Géza:
Ahhoz képest, hogy 5 éve jelent meg utoljára albumuk, az évi 1 címlap sem rossz arány.

Azóta is volt feldolgozásleme z, Lukács 50, mittoménmi. Én ezt a címlap-témát nem érzem problémásnak, ez is ilyen metÁlosbetegség , hogy AZÉRT RAKJÁTOK ŐKET CÍMLAPRA, MERT ÍGY FOGY JOBBAN, és ez valami fúj dolog. Baszki, nyilván olyat kell egy print magazin címlapjára rakni, amitől jobban fogy. Főleg 2019-ben, amikor alapvetően egy totálisan anakronisztikus formátumról beszélünk - ezt most nem a Hammer ellen mondom természetesen, de azért elég beszédes, hogy ők maradtak az egyetlen zenei havilap itthon. Szóval lehet vekengeni azon, hogy miért Metallica, Maiden, Slipknot, Csapda, Paksi van a borítón, de ez nem karitatív tevékenység, és ha egyszer velük lehet a legjobban eladni a lapot, akkor velük lehet a legjobban eladni. Amiben amúgy semmi meglepő nincs, hiszen ezek a legnépszerűbb előadók itthon a műfajban. Csak a közönség egy része gondolja ezt érthetetlennek, aki a mai napig valamiféle vallásos ködben szemléli ezt az egész műfajt, és azt hiszi (rosszabb esetben azt várja el), hogy akik ezt művelik/ebből élnek, azok nem a boltban veszik a kaját pénzért.


Én ezt megértem, és persze ezek után azon sem érdemes vekegni, miért olyan a közízlés Magyarországon, amilyen. Hogy ezzel a minden tekintetben kritikán aluli lemezzel is továbbra is gond nélkül lehet letarolni a tájat, nincs önreflexió, nincs fejlődés, nincs semmi, csak ez a nagy, buta magyar metálugar 20-30 éve ugyanazokkal a fejekkel.
Idézet
 
 
#54 Draveczki-Ury Ádám 2019-11-06 15:00
Idézet - Gereblye Géza:
Ahhoz képest, hogy 5 éve jelent meg utoljára albumuk, az évi 1 címlap sem rossz arány.

Azóta is volt feldolgozásleme z, Lukács 50, mittoménmi. Én ezt a címlap-témát nem érzem problémásnak, ez is ilyen metÁlosbetegség , hogy AZÉRT RAKJÁTOK ŐKET CÍMLAPRA, MERT ÍGY FOGY JOBBAN, és ez valami fúj dolog. Baszki, nyilván olyat kell egy print magazin címlapjára rakni, amitől jobban fogy. Főleg 2019-ben, amikor alapvetően egy totálisan anakronisztikus formátumról beszélünk - ezt most nem a Hammer ellen mondom természetesen, de azért elég beszédes, hogy ők maradtak az egyetlen zenei havilap itthon. Szóval lehet vekengeni azon, hogy miért Metallica, Maiden, Slipknot, Csapda, Paksi van a borítón, de ez nem karitatív tevékenység, és ha egyszer velük lehet a legjobban eladni a lapot, akkor velük lehet a legjobban eladni. Amiben amúgy semmi meglepő nincs, hiszen ezek a legnépszerűbb előadók itthon a műfajban. Csak a közönség egy része gondolja ezt érthetetlennek, aki a mai napig valamiféle vallásos ködben szemléli ezt az egész műfajt, és azt hiszi (rosszabb esetben azt várja el), hogy akik ezt művelik/ebből élnek, azok nem a boltban veszik a kaját pénzért.
Idézet
 
 
#53 Gereblye Géza 2019-11-06 14:53
Idézet - Draveczki-Ury Ádám:
Idézet - Tuonela:
Nekem nem is az a bajom, hogy címlapon vannak; hanem az, hogy évente legalább kétszer címlapon vannak. Ennél azért színesebb a rock/metal élet címlapra tehetően népszerű szegmense is. Ami pedig iszonyú cikivé teszi az egészet, az az, hogy a Facebookon közzétett minta alapján a legalja bulvármédia szintjén mozgó Emilio-sztorira hegyezik ki a cikket, ami pont annyira nem vicces, mint bármi más a Youtube csatornájukon rendszeresen közzétett primitívkedésbő l.

A második részéhez nem tudok mit hozzáfűzni, mivel nem láttam még a lapot, meg a kiemelést sem. Viszont - bár nem vagyok a Hammer ügyvédje - olyan szerintem legfeljebb egyszer lehetett, hogy kétszer voltak címlapon egy évben, talán amikor lement a Cserkó-Sidi csere. Azelőtt és utána biztosan nem fordult elő ilyen, és ezt az egyet sem tudom most visszakeresni, csak rémlik.


Ahhoz képest, hogy 5 éve jelent meg utoljára albumuk, az évi 1 címlap sem rossz arány.
Idézet
 
 
#52 Draveczki-Ury Ádám 2019-11-06 14:42
Idézet - Tuonela:
Nekem nem is az a bajom, hogy címlapon vannak; hanem az, hogy évente legalább kétszer címlapon vannak. Ennél azért színesebb a rock/metal élet címlapra tehetően népszerű szegmense is. Ami pedig iszonyú cikivé teszi az egészet, az az, hogy a Facebookon közzétett minta alapján a legalja bulvármédia szintjén mozgó Emilio-sztorira hegyezik ki a cikket, ami pont annyira nem vicces, mint bármi más a Youtube csatornájukon rendszeresen közzétett primitívkedésbő l.

A második részéhez nem tudok mit hozzáfűzni, mivel nem láttam még a lapot, meg a kiemelést sem. Viszont - bár nem vagyok a Hammer ügyvédje - olyan szerintem legfeljebb egyszer lehetett, hogy kétszer voltak címlapon egy évben, talán amikor lement a Cserkó-Sidi csere. Azelőtt és utána biztosan nem fordult elő ilyen, és ezt az egyet sem tudom most visszakeresni, csak rémlik.
Idézet
 
 
#51 Dead again 2019-11-06 11:50
Gratulálok Sidinek, hogy sikerült a Tankcsapdából egy metalos Zanzibárt faragnia. Ugyanakkor ott van a dolog másik oldala: produkciói szempontból teljesen rendben van. Ha nem TCS néven adnák ki, okés lenne a dolog, sideproject. De azon adták ki. És az a dolog is teljesen lejön a lemezből, hogy Lukács már elmúlt 50, senkinek nem akar bizonyítani, csak nyomja, ami kijön. És ezt tisztelem.

De attól ez az album még nem tetszik. Nem tudok vele mit kezdeni. Maximum két dal. Ami nem valami jó arány.

Így már indokolatlannak érzem Fejes arcát is. Erre? Erre tellett 5 év alatt? Én végeztem velük, ugyanúgy, mint az Ossiannal: maradnak a szép emlékek meg a szeretett lemezek. Talán koncerten összefutunk.

Meg amiről még nem szóltam, az a "borító", te Jézus Isten.... Nem érdekel, hogy vertikális, meg jelentése van, iszonyat gagyi és igénytelen. 30 év után . . . Nem igaz, hogy ezen a szinten nem tellett jobbra.
Idézet
 
 
#50 Tuonela 2019-11-06 11:11
Nekem nem is az a bajom, hogy címlapon vannak; hanem az, hogy évente legalább kétszer címlapon vannak. Ennél azért színesebb a rock/metal élet címlapra tehetően népszerű szegmense is. Ami pedig iszonyú cikivé teszi az egészet, az az, hogy a Facebookon közzétett minta alapján a legalja bulvármédia szintjén mozgó Emilio-sztorira hegyezik ki a cikket, ami pont annyira nem vicces, mint bármi más a Youtube csatornájukon rendszeresen közzétett primitívkedésbő l.
Idézet
 
 
#49 Draveczki-Ury Ádám 2019-11-06 09:44
Idézet - Bomber:
Na tessék. A novemberben megjelenő, hazai kiemekedő metal zenei szzaklap borítóján ők leszenk. No comment.

Azért az ország vezető rockzenekarának talán reális helye van egy rockzenei magazin címlapján, nem? Függetlenül attól, ki mit gondol erről a lemezről. Nyilván vltratrve lenne az Alcestet vagy a Saqqarát címlapra lenni, csak kissé irreális.
Idézet
 
 
#48 Bomber 2019-11-05 22:27
Na tessék. A novemberben megjelenő, hazai kiemekedő metal zenei szzaklap borítóján ők leszenk. No comment.
Idézet
 
 
#47 Syracuse 2019-11-03 17:11
Idézet - Tommaso:
Ezzel a megelhetesi zenelessel nincs semmi baj, sztem azt jol csinaljak. Nekem inkabb Sidi erkezesevel van bajom. Ezen az albumon mar csak nyomokban van Tankcsapda. Sztem egyszeruen csak valtoztassanak nevet, mondjuk legyenek Zanzicsapda vagy ilyesmi. Mert ez igy nagyon nem jo irany.


Sidi 2012-ben érkezett, előtte már kiadtak legalább egy (igazából nekem a Mindenki vár valamit még tetszett) ehhez hasonló minőségű - sőt, talán gyengébb - albumot. Meg egyébként is, akárki akármit mond, Laci ott a főnök, szövegeket ő írja, amire pedig zeneileg nem bólint rá, nyilván nem kerül fel az albumra.
Idézet
 
 
#46 Igor Igorovics 2019-11-03 11:16
Idézet - Xanadu:
Idézet - Szőlő:
Xanadu! Ugye a Deris-es Helloween példád csak poén volt? A Rush tényleg fantasztikus albumot pakolt le utoljára, ez oké. My Dying Bride? A The Angel óta önismétlés. A metallicától a Justice? Oké, komplex, de minősíthetetlen a hangzás, meg csak meg akarták mutatni, hogy Cliff nélkül is megy a nótaírás. Csak szerencsétlen Jason-t szarták telibe.


Látszik, hogy nem igazán vagy képben a Helloween és a Bride munkásságát illetően, de mindegy, aki ráadásul a Justice-ra is ezt írja, annak a zenei kompetenciáját nem átallom megkérdőjelezni . Amúgy is: ha egy album nem szól tökéletesen, attól még lehet kurta nagy klasszikus/mérföldkő/hivatkozási pont, szóval ezen érvelésed is sántít rendesen. Főleg, hogy a Justice a száraz, basszusmentes keverés ELLENÉRE objektíve is egy jó hangzású lemez. Még Gereblye úr is értetlenkedett a Bride-os bölcseleteden, ketten pedig már többségben vagyunk ellened. :)))

Annyira szeretem én is mikor a Justice basszus szegény keverésén jajgatnak. Mert ugye nincs basszuspoti manapság a hangfalakon. A media playerekről nem is beszélve... Equalizer megnyit, legalsó frekvenciát feltolni kb +5Db-re és Justice hangzás pipa. Nyilván nem tökugyanaz mint egy faszán kikevert basszushangzás, de már bőven lehet hallani Jason játékát. Szóval tényleg röhejes, mikor egyesek epekedve várnak egy újrakevert Justice-t, hogy "talán majd most, majd most", miközben egy nevetségesen egyszerű beavatkozással orvosolható a probléma.
Idézet
 
 
#45 Xanadu 2019-11-02 17:34
Idézet - Szőlő:
Xanadu! Ugye a Deris-es Helloween példád csak poén volt? A Rush tényleg fantasztikus albumot pakolt le utoljára, ez oké. My Dying Bride? A The Angel óta önismétlés. A metallicától a Justice? Oké, komplex, de minősíthetetlen a hangzás, meg csak meg akarták mutatni, hogy Cliff nélkül is megy a nótaírás. Csak szerencsétlen Jason-t szarták telibe.


Látszik, hogy nem igazán vagy képben a Helloween és a Bride munkásságát illetően, de mindegy, aki ráadásul a Justice-ra is ezt írja, annak a zenei kompetenciáját nem átallom megkérdőjelezni . Amúgy is: ha egy album nem szól tökéletesen, attól még lehet kurta nagy klasszikus/mérföldkő/hivatkozási pont, szóval ezen érvelésed is sántít rendesen. Főleg, hogy a Justice a száraz, basszusmentes keverés ELLENÉRE objektíve is egy jó hangzású lemez. Még Gereblye úr is értetlenkedett a Bride-os bölcseleteden, ketten pedig már többségben vagyunk ellened. :)))
Idézet
 
 
#44 nikfisz 2019-11-02 14:11
Idézet - Bomber:
Na majd ott fogok lehidalni, ha egy bizonyos metal újságban az évértékelőben, az összesítésekben ott lesznek a top 3-ban.
. Ugye nem a Hammerworldre gondoltál?! Naná,hogy arra.
Király!Szerinte m is. Majd mondják,hogy nem az igazi,igazából nem is jó stb.,aztán kap egy minimum 7 pontot.(de lehet,hogy nyócat) Spanok na!
Idézet
 
 
#43 Gereblye Géza 2019-11-02 13:53
Idézet - Szőlő:
Xanadu! Ugye a Deris-es Helloween példád csak poén volt? A Rush tényleg fantasztikus albumot pakolt le utoljára, ez oké. My Dying Bride? A The Angel óta önismétlés. A metallicától a Justice? Oké, komplex, de minősíthetetlen a hangzás, meg csak meg akarták mutatni, hogy Cliff nélkül is megy a nótaírás. Csak szerencsétlen Jason-t szarták telibe.


Ha a MDB-tól a 34% önismétlés, mondj már egy ici-picit is hasonló lemezt tőlük, mert ugyancsak érdekelne!
Idézet
 
 
#42 Szőlő 2019-11-02 12:36
Xanadu! Ugye a Deris-es Helloween példád csak poén volt? A Rush tényleg fantasztikus albumot pakolt le utoljára, ez oké. My Dying Bride? A The Angel óta önismétlés. A metallicától a Justice? Oké, komplex, de minősíthetetlen a hangzás, meg csak meg akarták mutatni, hogy Cliff nélkül is megy a nótaírás. Csak szerencsétlen Jason-t szarták telibe.
Idézet
 
 
#41 Bomber 2019-11-02 11:47
Na majd ott fogok lehidalni, ha egy bizonyos metal újságban az évértékelőben, az összesítésekben ott lesznek a top 3-ban.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

King 810 - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2015. február 5.

 

Uriah Heep - Budapest, PeCsa Music Hall, 2013. szeptember 21.

 

Volbeat - Budapest, PeCsa Music Hall, 2013. június 18.

 

Helstar - Budapest, Club 202, 2012. szeptember 12.

 

Sodom - Budapest, Diesel Klub, 2011. február 13.

 

Wendigo - Budapest, Wigwam, 2005. február 16.