Shock!

október 14.
hétfő
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Steel Panther: On The Prowl

steelpanther_cKorábban nem gondoltam volna, hogy lehetséges tagcsere a Steel Panthernél! Az egész arculatot és koncepciót, mindent annyira az eredeti négy karakterre építettek fel, hogy elképzelhetetlennek tűnt bármelyikük lecserelése (jó, jó a KISS-nél is megtörtént, nem is egyszer, tudom). 2021-ben aztán Athos, Porthos és Aramis mellől mégis dobbantott D'Artagnan, mi pedig már tavaly meggyőződhettünk róla élőben, hogy Lexxi Foxx ugyan hiányzik, de koncerten a banda tökéletesen működőképes az eredeti basszusgitáros utódjával, Spyderrel is. Most pedig itt az On The Prowl, az első post-Foxx nagylemez, és nagy titkot nyilván nem árulok el vele, hogy gyökeres változást azért nem hoz. Az persze kapásból egyértelmű, hogy a Steel Panther portájára is megérkezett a Stranger Things meg a synthwave – elég csak ránézni a borítóra –, de a fő csapásirány ugyanaz, mint eddig: feelgood hajmetál a szex, drogok és rock and roll vonalat a maximumig kitolva.

megjelenés:
2023
kiadó:
Steel Panther Inc.
pontszám:
7,5 /10

Szerinted hány pont?
( 21 Szavazat )

Persze azt is megértem, ha tizennégy évvel az első lemez után már csak legyintesz, hiszen tény, hogy közel sem hat olyan frissnek és izgalmasnak egy Steel Panther-album 2023-ban, mint az induláskor, de azt azért kár lenne elvitatni tőlük, hogy az On The Prowllal alaposan megrázták magukat. Ez bizony itt az utóbbi szűk tíz év legjobb cucca tőlük, ami simán köröket ver finoman szólva felejthető elődjére, de a Lower The Barra is.

A nyitó Never to Late (To Get Some Pussy Tonight) kapásból olyan tökös, húzós darab, ami a legjobb pillanataikat idézi, de a fasza Ratt-riffel indító, később synthwave-es hatásokat is felvonultató Friends With Benefits is király. Az On Your Instaragramnál mondjuk ezerszer jobb és viccesebb balladákat is írtak már, így ez sajnos annak ellenére töltelék, hogy korunk egyik húsba vágó és valós problémáját – a közösségi oldalakon használt filterek élőben megtapasztalt, sokkoló hiányát – dolgozza fel.

Az 1987 aztán maga a könnycsurgatós nosztalgia, a Teleporter meg igazi dögös-tökös-húzós rock and roll, ami egy fehér nadrágban indult, de hamarosan tragikus véget ért randi mélyen szántó történetét meséli el. A középtempós, hullámzó Is My Dick Enough is tök jó, ráadásul ebben Frank Zappa legidősebb fia, Dweezil is elereszt egy feelinges gitárszólót. A lemez legpoposabb dala a Magical Vagina, és tök jól áll nekik ez is, élőben pedig mindenki fülig érő vigyorral fogja üvölteni a leginkább stadionokba való refrént. Legközelebb igazán elmozdulhatnának kicsit bátrabban ebben az irányba, és hanyagolhatnák mondjuk a balladákat, amikből három is felkerült a lemezre, de se a korábban már említett On Your Instagram, sem a Pornstar, sem pedig a nem csak címében megfáradt Ain't Dead Yet nem működik igazán. Ráadásul ezek közül kettő egymás után került fel, és a kicsit szürkécske All That And More-ral le is ültetik a lemez végét, amit a pörgős One Pump Cump és a záró Sleeping On The Rollaway csak félig-meddig tud ellensúlyozni.

Más tehát az On The Prowl kicsit, mint az eddigi Steel Panther-cuccok, de tényleg csak egy kicsit, hiszen bár ezúttal halványan beszivárogtak újfajta hatások is, azért a prímet még mindig a Van Halen-, Mötley Crüe-, Bon Jovi-vonalas hard rock viszi. Az viszont egyértelmű, hogy 2023-ra összekapták magukat, így az utolsó két lemez lefelé tartó pályájáról végre sikerült a botkormányt kicsit feljebb húzva, ismét egyenesbe állítani a bandát. Michael Starr meg továbbra is hoz bármit, amire ebben a műfajban szükség van, és ugyanez elmondható természetesen Satchel gitárjátéka kapcsán is. A Never Too Late, az 1987, a Teleporter vagy a One Pump Chump révén elég izmos dal is szerepel a lemezen ahhoz, hogy a bő háromnegyed órás játékidő ne tűnjön túl soknak. Egy szó mint száz, ha máig kitartottál a csapat mellett, az On The Prowllal kifejezetten boldog leszel, ha pedig eddig is kisujjadat eltartva fordultál el tőlük az alpári szövegek miatt, mostantól sem ők lesznek a kedvenceid.

 

Hozzászólások 

 
#15 Kiss Gábor (Shock!) 2023-03-08 11:35
Idézet - Goodbye:
Mondjuk úgy, hogy relevánsabb, mint a hasonló zenekarok egy jelentős rêsze. Ezzel az albummal mintha kicsit feltámadtak volna az előző gyalázat után. Azt megkérdezhetem, hogy hogyan kell értelmezni azt, hogy a Steel Panthert elérte a Stranger Things? Nekem az a sorozat egyet jelent a borzalmas gyerekszínészek kel, így ezt nehéz értelmezni egy zenekar kapcsán.


Arra gondoltam, hogy a ST-nek van egy nagyon jellegzetes hangulata és képi világa, ez pedig a Panthernél is megjelent,.
Idézet
 
 
#14 Barcs Bence 2023-03-08 08:59
Idézet - Martin:
Idézet - Gabe:
"Én velük is úgy vagyok mint a Steel Pantherrel. Az első 3 album kiváló volt aztán meg mint ha csak elvágták volna. A '12 óta megjelent lemezeikből lehetne csinálni egy jót az biztos mert mindegyiken volt 1-1 jó dal, csak az a baj hogy tele voltak ötlettelen, milliószor eljátszott töltelékkel."

Hát vannak rajtuk töltelékek, az biztos. :) Nekem is csak kb. minden második-harmadik szám jön be az albumaikról. Viszont azok nagyon, főleg a klipesek. :) Azok szinte mind kegyetlen jók, a refrének is bombasztikusak, az égvilágon semmi bajuk velük. A legutóbbi albumon is például ott a Rise above meg az Anthem for America a klipesek közül... Hogy az itteni Crazy Lixx-cikkből idézzek, egyszerűen "nevetségesen fogósak". :)
Az persze lehet, sőt, biztos, hogy ők is keményen másolják a '80-as bandákat... de ez talán nem is számít annyira, ha egyszer ennyire királyak a számok. :)


Ezzel egyet is értek veled, azért írtam azt hogy az újabb 4(?) albumukból 1 nagyon jót simán össze lehetne rakni mert vannak jó dalaik csak szét vannak szórva.
Az Anthem for america nekem pont nem igazán jött be mert az már nem is tudom...túl giccses. Ráadásul ez az egész "na majd mi megmondjuk nektek amcsik milyen zenét kellene csinálnotok" szöveg is kicsit béna. :D
Még ha egyébként egyet is értek vele mert tényleg ráférne már amerikára hogy valaki rájuk szóljon, ne csak ezeket a lelketlen modern műanyagmetal csodákat nyomassák már hanem térjenek vissza az igazi rockzenéhez is. Csak az hogy ezt pont a Crazy Lixx teszi egy kicsit túlzásnak érzem pont az említett indokok miatt.

Off: Ez már nem tartozik teljesen a témához - sőt, a cikkhez egyáltalán nem és ezért bocsánat - de az anthem for americánál maradva szerintem ha lesz egy olyan zenekar az elkövetkező években aki tényleg valami újat tud mutatni és egy olyan produkcióval áll elő amitől még az amerikai sikerbandáknak is leesik majd az álla az biztos vagyok benne hogy keletről fog érkezni. Ahogy én figyelem (és hallgatom) a dolgokat nekem gyanús hogy a következő metal/rock szenzáció japánból fog jönni de azon sem lepődnék meg ha koreából vagy ne adj isten hong kongból vagy taiwanról jönne. (Esetleg még indonéziából de az már nagyon csúnya lenne a világ többi részére nézve - ha hallottál már indonéz zenekart tudod miért írom ezt.) Japánban már eleve nagy múltja van a metalnak csak valahogy még senkinek sem sikerült áttörnie. Koreában hatalmas előrelépés történt a zeneiparban (is) és már alakulóban van egy k-rock underground is a k-pop mellett.
Hong Kong pedig bármire képes, még talán arra is hogy összehozzanak egy normális rockzenekart. (Oké, a Beyond sem volt olyan rossz de az még nem volt eléggé piacképes nyugaton. :D ) Taiwant meg épp most kezdte el tömni amerika pénzzel szóval valószínű ugyanolyan előrelépés lesz náluk is mindenben mint koreában.
Úgyhogy nem biztos hogy annyira kifutott még a rockzene, csak épp amerikában nincs már töltés, de hátha jön majd egy olyan csapat aki felrázza őket.
Vagy ha az amerikai bandák félreállnak több lehetősége lesz a kanadaiaknak is akik valamiért mindig underground szinten nyomták csak pedig rengeteg jó zenekaruk volt már a 80-as években is és náluk manapság is jó bandák vannak.
Bezzeg nekünk magyaroknak...Már egy jelenlegi Steel Panther is megváltás lenne. :D

És jó hosszúra nyújtottam már megint. Bocs. :D


Kis kiegészítés: a K-J-rock színtér már 2007-8-9 táján élt és virult.
Idézet
 
 
#13 Nordmann 2023-03-08 07:35
Idézet - Goodbye:
Az előző évtized nagy felfedezettje Svédországból érkezett. Az ázsiai előadók látszólag elvannak a maguk világában, olyan, mintha meg se próbálnának betörni az európai piacra.


Azért a Babymetalnak sikerült pl. :P
Idézet
 
 
#12 Goodbye 2023-03-08 00:42
Az előző évtized nagy felfedezettje Svédországból érkezett. Az ázsiai előadók látszólag elvannak a maguk világában, olyan, mintha meg se próbálnának betörni az európai piacra.
Idézet
 
 
#11 Martin 2023-03-07 22:47
Idézet - Gabe:
"Én velük is úgy vagyok mint a Steel Pantherrel. Az első 3 album kiváló volt aztán meg mint ha csak elvágták volna. A '12 óta megjelent lemezeikből lehetne csinálni egy jót az biztos mert mindegyiken volt 1-1 jó dal, csak az a baj hogy tele voltak ötlettelen, milliószor eljátszott töltelékkel."

Hát vannak rajtuk töltelékek, az biztos. :) Nekem is csak kb. minden második-harmadik szám jön be az albumaikról. Viszont azok nagyon, főleg a klipesek. :) Azok szinte mind kegyetlen jók, a refrének is bombasztikusak, az égvilágon semmi bajuk velük. A legutóbbi albumon is például ott a Rise above meg az Anthem for America a klipesek közül... Hogy az itteni Crazy Lixx-cikkből idézzek, egyszerűen "nevetségesen fogósak". :)
Az persze lehet, sőt, biztos, hogy ők is keményen másolják a '80-as bandákat... de ez talán nem is számít annyira, ha egyszer ennyire királyak a számok. :)


Ezzel egyet is értek veled, azért írtam azt hogy az újabb 4(?) albumukból 1 nagyon jót simán össze lehetne rakni mert vannak jó dalaik csak szét vannak szórva.
Az Anthem for america nekem pont nem igazán jött be mert az már nem is tudom...túl giccses. Ráadásul ez az egész "na majd mi megmondjuk nektek amcsik milyen zenét kellene csinálnotok" szöveg is kicsit béna. :D
Még ha egyébként egyet is értek vele mert tényleg ráférne már amerikára hogy valaki rájuk szóljon, ne csak ezeket a lelketlen modern műanyagmetal csodákat nyomassák már hanem térjenek vissza az igazi rockzenéhez is. Csak az hogy ezt pont a Crazy Lixx teszi egy kicsit túlzásnak érzem pont az említett indokok miatt.

Off: Ez már nem tartozik teljesen a témához - sőt, a cikkhez egyáltalán nem és ezért bocsánat - de az anthem for americánál maradva szerintem ha lesz egy olyan zenekar az elkövetkező években aki tényleg valami újat tud mutatni és egy olyan produkcióval áll elő amitől még az amerikai sikerbandáknak is leesik majd az álla az biztos vagyok benne hogy keletről fog érkezni. Ahogy én figyelem (és hallgatom) a dolgokat nekem gyanús hogy a következő metal/rock szenzáció japánból fog jönni de azon sem lepődnék meg ha koreából vagy ne adj isten hong kongból vagy taiwanról jönne. (Esetleg még indonéziából de az már nagyon csúnya lenne a világ többi részére nézve - ha hallottál már indonéz zenekart tudod miért írom ezt.) Japánban már eleve nagy múltja van a metalnak csak valahogy még senkinek sem sikerült áttörnie. Koreában hatalmas előrelépés történt a zeneiparban (is) és már alakulóban van egy k-rock underground is a k-pop mellett.
Hong Kong pedig bármire képes, még talán arra is hogy összehozzanak egy normális rockzenekart. (Oké, a Beyond sem volt olyan rossz de az még nem volt eléggé piacképes nyugaton. :D ) Taiwant meg épp most kezdte el tömni amerika pénzzel szóval valószínű ugyanolyan előrelépés lesz náluk is mindenben mint koreában.
Úgyhogy nem biztos hogy annyira kifutott még a rockzene, csak épp amerikában nincs már töltés, de hátha jön majd egy olyan csapat aki felrázza őket.
Vagy ha az amerikai bandák félreállnak több lehetősége lesz a kanadaiaknak is akik valamiért mindig underground szinten nyomták csak pedig rengeteg jó zenekaruk volt már a 80-as években is és náluk manapság is jó bandák vannak.
Bezzeg nekünk magyaroknak...Már egy jelenlegi Steel Panther is megváltás lenne. :D

És jó hosszúra nyújtottam már megint. Bocs. :D
Idézet
 
 
#10 Equinox 2023-03-07 21:39
Nekem ilyen retró kései '80-as hard rockból a Crashdiet és a Hardcore Superstar izgalmasabbnak tűnik.

Többször is ajánlották már a Steel panthert, de annyira szélsőségesen buta, hogy nem csak komolyan nem sikerült venni (értem én, hogy nem is kell), de egynél többször hallgatni sem. Aztán ki tudja, mi lesz majd
Idézet
 
 
#9 Goodbye 2023-03-07 21:26
Oké, kritizáljuk a Steel Panthert, mert a zenéjük bevallottan hasonlít a 80-as évek hard rockjára. Miért is tudtak ezzel ekkora sikert elérni? Elárulom: a régi idők nagyjai ma már vagy nosztalgiazenek arként működnek (erre mindenki tud rengeteg példát), vagy iszonyatosan gyenge dolgokat szabadítanak a világra (Bon Jovi), a Steel Panther pedig az 5.-et leszámítva erős dolgokat adott ki. Érdekes, hogy a nagyokat utánzó, önismétlő thrash, death, black bandákat senki sem kritizálja az eredetiség hiánya miatt.
Idézet
 
 
#8 Gabe 2023-03-07 20:44
"Én velük is úgy vagyok mint a Steel Pantherrel. Az első 3 album kiváló volt aztán meg mint ha csak elvágták volna. A '12 óta megjelent lemezeikből lehetne csinálni egy jót az biztos mert mindegyiken volt 1-1 jó dal, csak az a baj hogy tele voltak ötlettelen, milliószor eljátszott töltelékkel."

Hát vannak rajtuk töltelékek, az biztos. :) Nekem is csak kb. minden második-harmadik szám jön be az albumaikról. Viszont azok nagyon, főleg a klipesek. :) Azok szinte mind kegyetlen jók, a refrének is bombasztikusak, az égvilágon semmi bajuk velük. A legutóbbi albumon is például ott a Rise above meg az Anthem for America a klipesek közül... Hogy az itteni Crazy Lixx-cikkből idézzek, egyszerűen "nevetségesen fogósak". :)
Az persze lehet, sőt, biztos, hogy ők is keményen másolják a '80-as bandákat... de ez talán nem is számít annyira, ha egyszer ennyire királyak a számok. :)
Idézet
 
 
#7 KUF 2023-03-07 18:51
Ez a banda már az első albumtól kezdve unalom a köbön.

Attól mert lemezről lemezre újraírják(lemás olják) a 80-as évek nagyjainak dalait, még semmi egyedi, értékelhető nincs bennük.
Javukra írható, hogy ezt felvállalják maguk is.

Amúgy inkább ciki a tevékenységük, mert mindent felvonultatnak, ami miatt anno a kifulladt és nevetség tárgyává vált a glam/sleaze-színtér.
Idézet
 
 
#6 Martin 2023-03-07 18:15
Idézet - Gabe:
Hallgassátok inkább a Crazy Lixx-et, sokkal vállalhatóbb és minőségibb hajmetál banda. ;)


Én velük is úgy vagyok mint a Steel Pantherrel. Az első 3 album kiváló volt aztán meg mint ha csak elvágták volna. A '12 óta megjelent lemezeikből lehetne csinálni egy jót az biztos mert mindegyiken volt 1-1 jó dal, csak az a baj hogy tele voltak ötlettelen, milliószor eljátszott töltelékkel.
Tudom, ne a Hair/Glam Metal stílusban várjak hatalmas újdonságokat, de amikor minden riffről/dallamról egy másik zenekar jut eszembe nem biztos hogy velem van a baj. Ráadásul a Crazy Lixx esetében pont az a legnagyobb bajom mint a Steel Pantherében: a refrének. Nincs vagy alig vannak már normális refrének pedig ez a két zenekar különösen erős volt a korai időkben ezen a téren.
Az az érdekes hogy azok a zenekarok akik a hőskorban játszották ezt a zenét még többnyire mindig elő tudnak rukkolni értelmes zenével. Nem mondom hogy mind csúcskategóriás de a hatalmas dömpingből is kiemelkedik.
Néhány cikkel ez alatt például ott van az új Extreme.
Nem váltja meg a világot, nem is a zenekar legjobbja, de simán vállalható és ha hallgatja az ember végig tudja hogy ez egy Extreme dal, nem érzi úgy hogy az egyik másodpercben Def Leppardot a következőben meg Skid Row-t hallgat.
(Tudom, egy Steel Panther cikk alatt vicces az eredetiségről papolni, de a Steel Panther legalább úgy volt eredeti a korai időkben hogy teljesen nyilvánvalóan nyúltak másokat. Ott volt például a "Def Leppard meets Metallica" Death to all but metal ami még úgyis tök egyedinek és újnak hatott hogy tényleg minden hangját hallottuk már máshol. Ezt hiányolom nagyon a mai Steel Pantherből. )
Idézet
 
 
#5 Oldboy 2023-03-07 17:11
Idézet - Goodbye:
Azt megkérdezhetem, hogy hogyan kell értelmezni azt, hogy a Steel Panthert elérte a Stranger Things? Nekem az a sorozat egyet jelent a borzalmas gyerekszínészek kel, így ezt nehéz értelmezni egy zenekar kapcsán.


Bár ezt a lemezt még nem hallottam, de az én olvasatomban Stranger Things = '80-as évek. :) Talán Gábor is hasonlóan értette.
Idézet
 
 
#4 Gabe 2023-03-07 17:10
Hallgassátok inkább a Crazy Lixx-et, sokkal vállalhatóbb és minőségibb hajmetál banda. ;)
Idézet
 
 
#3 Martin 2023-03-07 16:25
Fogalmam nincs mi történt ezekkel a fickókkal de egyszerűen elfelejtettek dalokat írni.
Az első 2 album csúcs volt, a 3. és a 4. ugyan már picit fakóbb lett de voltak rajta bivaly nóták, azóta viszont még jó dalt sem nagyon csináltak nem hogy jó lemezt. A legtöbb új dal olyan mint ha megpróbálták volna újraírni valamelyik régit csak abszolút nem sikerült. Ráadásul engem nagyon zavart ez az állandó akusztikus prüntyögés is, szinte alig van rajta rendes rockdal, nem tudom minek erőltetik a balladázást, főleg úgy hogy ezek az eresztések sehol sincsenek a Community Property, a Stripper Girl vagy a More than wor...izé, Girl From Oklahomahoz képest. :D
Ugyan ők nem veszítenek sokat ezzel de azt hiszem ez az az album ahonnét én már nem tartok velük a továbbiakban mert túlságosan szeretem a régieket ahhoz hogy ezeket a szarokat hallgassam. Mert az utolsó 2 albumra mást mondani nem igazán lehet. Michael Starr hiába jó énekes, Satchel meg hiába egy zseni ha nem akarnak normális dalokat írni.
Pedig reménykedtem hogy az új fickó majd pumpál egy kis friss vért a megfáradt gépezetbe de kb. annyit ért a tagcsere mint a Bon Joviban Phil X csatasorba állítása. És a színvonal is kb. egyenes arányban csökken, leszámítva hogy Joviéknak kellett hozzá vagy 10-15 (tetszőleges) év amíg a párducnak elég volt hozzá fele ennyi is.
(Azt hiszem végre megértettem hogy mit éreznek az ős-Bon Jovi fanok. :D )
Idézet
 
 
#2 Goodbye 2023-03-07 11:33
Mondjuk úgy, hogy relevánsabb, mint a hasonló zenekarok egy jelentős rêsze. Ezzel az albummal mintha kicsit feltámadtak volna az előző gyalázat után. Azt megkérdezhetem, hogy hogyan kell értelmezni azt, hogy a Steel Panthert elérte a Stranger Things? Nekem az a sorozat egyet jelent a borzalmas gyerekszínészek kel, így ezt nehéz értelmezni egy zenekar kapcsán.
Idézet
 
 
#1 szpeter03 2023-03-07 08:30
Amúgy ez a banda releváns? Akár a saját stílusában? (csak kérdem, mert itt-ott olvasok róluk időnként)
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hirdetés

Hozzászólások

Galériák

 

Nickelback - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2013. november 8.

 

Uriah Heep - Budapest, PeCsa Music Hall, 2013. szeptember 21.

 

Roger Waters - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2011. június 22.

 

Magma Rise - Budapest, Club 202, 2011. május 11.

 

Orphaned Land - Budapest, Diesel Klub, 2010. november 21.

 

Pain of Salvation - Budapest, A38, 2010. október 24.