Shock!

október 20.
szombat
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés
Shockmagazin

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Skindred: Big Tings

skindred_cBár a Skindred több, papíron nem feltétlenül összeillő műfajból merítve gyúrja össze dalait, mégis viszonylag jól körülhatárolható területen mozognak. A táncolható ritmusok, az elektronika és a hatásos, satu-egyszerű riffek mind-mind a szórakoztatás céljából keverednek náluk. És ugyan a megfelelő arányok megtalálása nyilván nem egyszerű feladat, összességében a walesiek muzsikája nem éppen agysebészet, mégis rengeteg olyan dalt sikerült eddig letenniük az asztalra, melyek képesek voltak akár első hallásra beszippantani, mint Zubor Ollyt anno sógorának Ganxsta-kazettái. Mindez az Union Blackig tökéletesen működött is, onnantól azonban egyértelmű a színvonal-csökkenés, ami sajnos a friss Big Tingsnél új mélységeket eredményez.

Ez a lemez ugyanis egyszerűen lagymatag és lapos: mindössze egyetlen igazán kiugró darab szerepel rajta, a kettes sorszámmal startoló, klipesített That's My Jam. A többivel leginkább csak elvagyok, amint pedig véget ér a korong szűk negyven perce, sajnos képtelen vagyok bármit is visszaidézni belőlük. A Reef-énekes Gary Stringer vendégeskedésével előadott Machine még a jobbak közé tartozik, de ezt is sikerül totál unalomba fullasztaniuk a középrész „rock and roll saved my soul" sorának AC/DC-s ismételgetésével. A Last Chance-ben aztán van egy dögös rapbetét egy előttem ismeretlen vendégelőadótól, de ez sem menti meg, a Tell Me pedig totálisan leülteti a lemezt, amit később sem sikerült igazán felpörgetni.

megjelenés:
2018
kiadó:
Napalm
pontszám:
5 /10

Szerinted hány pont?
( 10 Szavazat )

A Loud And Clear címe alapján lehetne egy Warning-jellegű bomba is, de ez is csak elcsordogál mindennemű különösebb izgalom nélkül, az Alive pedig ugyanolyan unalmas és vérszegény, mint a Tell Me volt. Az utolsó előtti Broken Glass még felvillant egy egyszerű, de valamiért a többinél mégis fogósabb refrént, és az akusztikus, szomorkás Saying It Now is tök jól áll Benjinek, de a lemez legnagyobb előnye ezzel együtt is az, hogy rövid.

Bár ezúttal nem kapkodta el a Skindred a friss anyagot, hiszen a Big Tings két és fél évvel követi az előző Volume-ot, még csak meg sem sikerült közelíteniük vele a régi minőséget. Ez a Skindred egy lapon sem említhető azzal, amelyik az első négy anyagot letette az asztalra. Úgy tűnik, pont az veszett ki belőlük, ami zenéjük savát-borsát adta eddig: a tűz, a szenvedély és az adrenalin.

 

Hozzászólások 

 
+3 #4 Horse80 2018-06-02 20:38
A borító alapján "This is the Dj. Kat Show". ☺
Idézet
 
 
+4 #3 valarmorgulisz 2018-06-02 19:31
Egy kis OF(f) Mice and Men kritika nem lesz? a Defy atomjó
Idézet
 
 
+3 #2 nausea 2018-06-02 12:31
"...mint Zubor Ollyt anno sógorának Ganxsta-kazettái."

Komállak, Dzsí!
Idézet
 
 
+2 #1 James Smith 2018-06-02 11:07
Rájuk férne már egy kis szünet. Cavalera bácsihoz hasonlóan okádják ki magukból az albumokat ami a színvonal csökkenését eredményezi.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Riverside - Budapest, A38, 2013. május 23.

 

Leander Rising - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2013. február 7.

 

Sting - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2011. június 30.

 

Helloween - Budapest, Petőfi Csarnok, 2010. november 28.

 

Whitesnake Tribute Band - Budapest, Petőfi Csarnok, 2010. május 4.

 

Wendigo - Budapest, Wigwam, 2004. október 29.