Shock!

július 20.
szombat
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés
Shockmagazin

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Santa Cruz: Screaming For Adrenaline

santacruz_cSejtelmem sincs, miért pont az észak-európai országokban működik annyi életképes hard rock/glam/sleaze/pop metal csapat röhejesen fiatal tagokkal, de a finn Santa Cruz tavalyi debütáló albuma újabb olyan kinyilatkoztatás a stílusban, amely mellett nem mehetsz el szó nélkül, ha csak egy kicsit is szereted a stílust. Az anyag még 2013 első felében jött ki, de mifelénk – természetesen – nem kísérte különösebb pörgés a megjelenését, így talán senki sem sértődik meg, ha így utólag is ejtünk róla néhány szót. A bandának ezelőtt mindössze egy EP-je volt, a Spinefarm pedig nem véletlenül karolta fel őket, hiszen odafent komoly piaca van az ilyesminek, elég, ha csak a legutóbbi Michael Monroe lemezek vagy a Reckless Love elsővonalas finnországi mainstream sikereit említem.

megjelenés:
2013
kiadó:
Spinefarm / Universal
pontszám:
8 /10

Szerinted hány pont?
( 16 Szavazat )

A Santa Cruz kicsit persze más, mint a fentiek, még annak ellenére is, hogy annak, aki velem ellentétben nem hallgat sok ilyesmit, csak egy újabb lesz a tucatból. Ez a vélekedés azonban ettől még nem állja meg a helyét. Ha már északi rock'n'rollról beszélünk, Hanoi Rocks meg korai Shotgun Messiah persze rejlik bennük egy nagy adaggal, de inkább utóbbi a meghatározó, a robbanékonyan pumpáló ritmusgitárok és a tekerős, villantós szólók is egyértelműen ezt a párhuzamot erősítik. Aztán persze ezek mellett még beugrik az embernek egy-egy hangulatról, riffről, átvezetésről, dallamról a Skid Row, a korai Guns N' Roses és a '80-as évek-beli Bon Jovi is, meg csupa olyan elfeledett kultbanda, akikre már tényleg csak a stílus elvetemült rajongói emlékeznek: Spread Eagle, Sven Gali, Babylon A.D. és így tovább... Azt persze nem mondom, hogy a Santa Cruz egyenrangú a felsoroltakkal, pláne, hogy a stílus fénykora rég a múlt ködébe vész, és ez örökre így is marad. Ez itt alapvetően a tegnap zenéje, retro a mai időknek megfelelő bika hangzással, ha úgy tetszik, de stílusgyakorlatként akkor is több mint meggyőző a Screaming For Adrenaline.

A bandának több erőssége is van. Az első és legfontosabb mindenképp Arttu Kuosmanen és Joonas Parkkonen tökös gitárjátéka: hallhatóan tényleg elég alaposan áttanulmányozták az összes nagy név munkásságát a stílusban Slashtől Steve Stevensen át Harry K. Codyig, és igen impozánsan mondják fel a leckét. Ennek megfelelően az anyag tele van ütős riffekkel és szikrázó szólókkal, de a stílusában leginkább talán Zinny J. Zant idéző, csak képzettebb Arttunak fogós énekdallamokért sem kell a szomszédba mennie. Az album nem egységesen erős, de már csak a Relentless Renegades nótáért megéri tenni vele egy próbát, ez ugyanis számomra a 2013-as év legerősebb dala ebben a stílusban. Egyszerűen tökéletes szerzemény, a helyén van minden hangja, ráadásul aljas módon fogós is. A másik aduász pedig az akusztikus alapú, együtténeklős, de mégsem balladisztikus Nothing Compares To You, amely szintén azonnal a dobhártyára ragad. Ez a két nóta 1989 környékén simán szupersztárt faragott volna a Santa Cruzból a tengerentúlon dugig telt arénákkal meg dupla platinalemezzel, talán még az Ifjúsági Magazin meg a Reform is leközölt volna róluk egy színes kis hírt akkurátusan körbevágott zenekari fotóval. De a kevésbé nyilvánvaló, ritmuscentrikus kezdés után a korai Bon Jovi street rockba oltott változatát hozó High On You-ra vagy a szimpla mondanivalójú, ám újabb megakórussal megpakolt Let's Get The Party Startedra sem tudok rosszat mondani.

Világméretekben aligha a Santa Cruzról szólnak majd a következő évek a rockzenében, de ha a következő albumon is tartják ezt a színvonalat, a banda odahaza simán befuthat. Aki szereti az ilyesmit, mindenképp tegyen velük egy próbát, mert tényleg jó albumokból nincs nagy dömping manapság ebben a stílusban, és ez olyan.

 

Hozzászólások 

 
#5 Syracuse 2019-04-22 20:05
Nagyon állat album, viszont a széthullott-újra összerakott kvázi-Santa Cruzzal nagyon nem leszünk jóban, ha azon a csapáson haladnak tovább, mint a 'Changing of Seasons' esetén.

Amúgy:
1. https://www.youtube.com/watch?v=fQF_-hebQwA
2. https://www.youtube.com/watch?v=2D0vWqmdaKk

Gondolom, nem csak nekem tűnt fel, de kíváncsi vagyok a véleményekre. :D
Idézet
 
 
+5 #4 Wild92 2014-01-22 09:23
Király, a Reckless Love is nagyon jó lemezt csinált legutóbb :)
Ők meg a legjobb új Hard Rock banda nekem,
és direkt írtam HardRock-ot, a Hajmetál is HardRock(csak) sokan fikázzák....
Idézet
 
 
+6 #3 Draveczki-Ury Ádám 2014-01-14 10:18
Idézet - Metal:
Nem vag ide a kerdes, de az uj Bostonrol lesz kritika? Nem egy nagy lemez, de az eves osszefoglaloban se jonak, de borzalmasnak nem lett minositve...:D

Lesz Boston, sőt, Reckless Love is.
Idézet
 
 
+8 #2 glitterandgasoline 2014-01-13 18:40
A tavalyi év egyik legjobb sleaze/glam lemeze, már az EP megjelenésekor sejteni lehetett, hogy előbb-utóbb normális kiadó fog velük foglalkozni. A TKO Agency intézi a csapat nemzetközi bookingját, talán van remény, hogy bekerülnek egy nagyobb kaliberű turnéba. Simán megérdemelnék, jó fazonok, hatalmas dalok. Nálam 10/10.
Idézet
 
 
+7 #1 Metal 2014-01-13 18:01
Jo ez az album. Nem gondoltam,, hogy keszul kritika errol a lemezrol, de megerdemli, a mai mezonyben nekem dobogos a mufajban.
1. Steel Panther
2. Nasty Habit
3. Santa Cruz
4. Dirty Penny
5. De La Cruz
....Reckless Love, ok mar nagyon nyalmetalt jatszanak, de vannak jo dalaik :D

Nem vag ide a kerdes, de az uj Bostonrol lesz kritika? Nem egy nagy lemez, de az eves osszefoglaloban se jonak, de borzalmasnak nem lett minositve...:D
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Peter Gabriel - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2014. május 6.

 

Anna Murphy - Budapest, Club 202, 2014. április 4.

 

Uriah Heep - Budapest, PeCsa Music Hall, 2013. szeptember 21.

 

Poisonblack - Budapest, Dürer Kert, 2010. november 6.

 

Wisdom - Budapest, Sziget fesztivál, 2007. augusztus 14.

 

Whitesnake Tribute Band - Budapest, Petőfi Csarnok, 2010. május 4.