Shock!

július 08.
szerda
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Origin: Entity

Origin: EntityA kansasi brutalizátorok a kettes Informis Infinitas Inhumanitas albumuk után ráálltak a háromévenkénti lemezkiadásra, s tették mindezt rendkívül bölcsen. Zenéjük kellő mértékű feldolgozásához ugyanis nem kevés idő szükségeltetik, de amúgy sem egészséges már manapság az évenkénti lemezkiadás. Ugyanakkor az Origin az a banda, amelyre tökéletesen illik a „ha egy lemezüket ismered, mindet ismered" kitétel. Gyakorlatilag máig ugyanazt a magas fokon technikás, kegyelmet nem ismerő death metalt játsszák, amit a kezdetekkor is, csupán az évek során fejlődtek, főképp dalszerzés szempontjából, s így zenéjük is egyre zamatosabbá vált.
megjelenés:
2011
kiadó:
Nuclear Blast
pontszám:
7,5 /10

Szerinted hány pont?
( 14 Szavazat )

Az Entity immáron az ötödik nagylemez a sorban, és nagyon úgy tűnik, hogy az eddigi legjobb is egyben. Az Originre valahol az Echoes Of Decimationnél figyeltem fel, mely ugyan egy roppant nehezen befogadható anyag, ám a csapat zeneszerzői vénájának létezésére már ott is találni bizonyítékokat, vagyis az amerikaiak nem a pusztán esztelen keménykedésre és száguldozásra szakosodott együttesek hordáit akarják gyarapítani. A három évvel ezelőtti Antithesis még többet mutatott ebből a fajta hozzáállásból, idei alkotásuk pedig újabb fejlődési stádiumban mutatja meg a csapatot.

A trióra apadt zenekarban a gitáros és alapító Paul Ryan mellett a basszusgitáros Mike Flores bömböl még torkaszakadtából, ahogy eddig is, ám James Lee főhörgőst már nem találjuk a zenekar soraiban, mint ahogy a Cannibal Corpse-nál korábban kisegítő Jeremy Turner sincs már itt. Így a triót a majdnem őstagnak mondható John Longstreth dobos teszi teljessé, s az igazság az, hogy így hármasban se vallottak kudarcot, sőt, talán most egységesebbek, mint valaha.

Az Expulsion Of Furyvel pont úgy kezd a zenekar, ahogy az tőlük elvárható: egy hisztérikus dob-gitár felvezetővel vetnek bele minket azonnal a sűrűjébe, s a folytatás se kíméletesebb. Ryan megfelelő töménységű riffjeire Longstreth pörget jóízűeket, s még Flores is elereszti magát, vagyis izzadságnak nyoma sem szaglik. Jóllehet, a Purgatory csupán alig másfél perces, mégis annyi téma követi benne egymást, s hol fenyegetően belassulnak, hol pedig elszabadul a blastbeat-szerelvény, hogy nem is tűnik annyira rövidnek. A Conceiving Death-ben megcsodálhatjuk a dupla vokál előnyeit, van itt mély hörgés, szavalás, károgás, üvöltözés, amit csak el lehet képzelni.

A lemez egyik legjobb tétele a majd' hét perces Saliga, mely ötletesen az album közepén foglal helyet, s így ez az egyik leghosszabb és legjobb dal egyben az anyagnak is megfelelő egyensúlyi pontot biztosít. Ha a Purgatory másfél percébe annyi mindent képesek voltak ezek a fickók belezsúfolni, hát el lehet képzelni, mi megy itt... És jön a meglepetés, mert az előre vizionált káosz helyett egy remekül felépített darabot hallhatunk, ahol a témahalmozás még nem olyan mértékű, hogy az már a jóízlés rovására menne. Az első egy perc gyakorlatilag egy bevezető, blastbeattel aládúcolt klasszikus death metal téma, aztán következik a kifejtősebb középrész, ahol egy meglepően dallamos riffet is felfedezhetünk, a lezárásban pedig még egy kis témázgatást is kapunk, aztán vége, és én megemelem a kalapomat.

A lemez második részében elhangzik egy kissé Cannibal Corpse-ízű dal Fornever címmel, ám ez valahogy már nem ér fel az előzőekhez. A Banishing Illusion már jobb lenne, ám ezt meg a kiszámíthatósága fojtja meg. A lemez leghosszabb tétele a több mint hétperces Consequence Of Solution, ahol ugyan a lemez leghangulatosabb gitárszólóját ejti el Ryan, egészében véve mégsem elég izgalmas ahhoz, hogy indokolt legyen a hosszúsága. A záró darab is kissé unalomba fullad, a társaitól eltérő módon ez a szörnyeteg inkább a kimértebb trappolást részesíti előnyben, de Ryan jellegzetes gitározása némileg emeli a dal érdekességi faktorát.

Vannak itt kiemelkedő szerzemények, és előfordulnak felejthetőbbek is. És mégis, úgy érzem, hogy az Entity a csapat legkerekebb korongja, mintha a kezdeti ötletmasszából végre emlékezetes dalok kezdenének kibontakozni. Eme újabb lépcsőfok után a következő, valószínűleg három év múlva megjelenő lemezük már most igazán ígéretesnek tűnik.

 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Within Temptation - Budapest, PeCsa Music Hall, 2014. március 14.

 

Marty Friedman - Budapest, Diesel Klub, 2011. május 19.

 

Nitzer Ebb - Budapest, Dürer Kert, 2011. május 1.

 

Symphony X - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 14.

 

Sodom - Budapest, Diesel Klub, 2011. február 13.

 

Winger - Budapest, A38, 2009. december 9.