Shock!

november 30.
kedd
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Onslaught: VI

0904onslaughtcNa, ez az a lemez, amiről aztán végképp nincs mit beszélni. Ha gyorsan el akarnám intézni, legfeljebb annyit mondanék, hogy ha valaha is szeretted a thrasht, és még nem hallottad, záros határidőn belül ismerkedj meg vele, mert leszakítja a fejedet, és a legjobb album a műfajban, ami csak megjelent 2013-ban. Az alaphelyzet tényleg ennyire egyszerű: az Onslaught a néhány évvel ezelőtti feltámadás óta leszállított két lemezzel is igen komolyan letette a garast, a VI azonban még a Killing Peace-hez és a Sounds Of Violence-hez képest is magasabbra helyezi a lécet.

Ha esetleg nem ismered ezt a veterán brit thrash bandát, egy olyan alakulatot képzelj el, akik – a földrajzi helyzetre rímelve – valamiféle köztes vonalat képviselnek a műfaj technikásabb, komplexebb amerikai és nyersebb német változata között. Nem mondanám, hogy pontosan a Slayer és a Kreator metszéspontján helyezkednek el, de ez az analógia azért valahol közelíti a valóságot. Az elképesztő feszesség és az intenzitás tekintetében az Onslaught simán odatehető a tengerentúli bandák mellé, de megvan bennük a germán csapatok olyannyira védjegyszerű, hideg-rideg barátságtalansága, vérmocskos hangulata is – csak éppen mentesek a jellegzetes Ruhr-vidéki kockagurító merevségtől. És ha ehhez még hozzávesszük, hogy Nige Rockették baromi jó dalokat írnak, ismeretlenül is képet alkothatsz róla, milyen kaliberű zenekarról beszélünk. Ez a tehetség a lehető legjobb formában ölt alakot a VI dalaiban, pedig a csapatból a legutóbbi lemez óta távozott az egyik őstag, Steve Grice dobos, így már csak a gitáros/főnök Rockett és a frontember, Sy Keeler képviseli a régi tagságot.

megjelenés:
2013
kiadó:
AFM
pontszám:
9 /10

Szerinted hány pont?
( 31 Szavazat )

Az Onslaught minden ízében régivágású thrasherekből áll, de már a Sounds Of Violence-en is akadtak itt-ott modernebb megoldások, épp csak annyi, hogy ne lehessen őket céltalan múltba révedéssel, nosztalgiázással vádolni. Ezek a 21. századi színek most sem vesztek ki teljesen a zenéből: néhol csak egy-egy más típusú átkötés vagy riff erejéig vannak jelen, néhol egy teljes dalban is ezek dominálnak – halld például a témájához passzoló keleties női vokálokkal (!) is ellátott, felépítését tekintve is tökéletes Children Of The Sandet –, az összhatás azonban tőlük függetlenül is száz százalékos thrash. Viszont éppen az ilyen apróságok miatt ezek a veterán arcok naprakészebb, frissebb formában tálalják ezt a zenét, mint az utóbbi években felbukkant számtalan retro-thrasher csapat, amelyek tagjai egyébként simán Nige vagy Sy gyerekei lehetnének.

Mivel a pengeéles megszólalású, kristálytiszta töménységgel dörgő lemez mindössze nyolc dalból és egy intróból áll, szerencsére nem vegyült töltelék a műsorba. Az előző két albumon még a sok ellenállhatatlan thrash gránát közé is odakeveredett egy-két laposabb darab, de itt most minden témából kihozták a maximumot. Éppen ezért nem is feltétlenül tudom megmondani, hogy a brutális energiával robbanó Chaos Is King nyitás, a gyűlölettől feszített 66'Fucking'6, netán a headbangelős tempókkal, hatalmas riffekkel dolgozó Enemy Is My Enemy tetszik-e jobban. Az egész album nagyon jó, és mivel a dalok még durvaságuk ellenére is roppant fogósak, hallgattatja is magát rendesen. Keelert pedig ismét muszáj kiemelnem, mert tökéletes thrash torok: kellően hisztérikus és durva, de nem válik önmaga paródiájává, témái fogósak, és pont mindig azt a szót nyomja meg, amelyiket a még nagyobb energiaszint érdekében kell. A cseppet egysíkú világlátást tükröző szövegekről ugyanezt már nem feltétlenül tudom elmondani, de ezt már egyrészt a múltkor kifejtettem, másrészt a Destructiont vagy a Kreatort sem éppen azért szeretem, mert olyan hihetetlenül bölcs dolgokat öntenek szavakba a lemezeiken, szóval üsse kő. Üvölteni meg végülis jól lehet egy koncerten ezeket a sorokat, akármiről is szólnak.

Nem szaporítom tovább a szót, mert tényleg felesleges: az Onslaught iszonyatosan felszívta magát, és egy állati ütős anyagot pakolt le az asztalra. Ebben a műfajban csont nélkül 2013 eddigi legjobbja nálam a VI, de összességében is az év egyik abszolút csúcsteljesítménye.

 

Hozzászólások 

 
#18 Lantis 74 2018-03-31 09:28
Hibátlan, igazi Thrash! Az ilyen muzsikára mondom én azt hogy, ZENE.
Idézet
 
 
+1 #17 Flagellator1974 2013-12-27 19:32
Nos, nekem ez az örök első :)
Idézet
 
 
+1 #16 feca 2013-12-27 17:28
Idézet - Flagellator1974:
Erre emlékszik még valaki?
http://www.youtube.com/watch?v=Y8uwPD5ZjJc


Nemár! Egyik kedvenc német thrash lemezem. :)
Idézet
 
 
+1 #15 Flagellator1974 2013-12-27 12:27
Erre emlékszik még valaki?
http://www.youtube.com/watch?v=Y8uwPD5ZjJc
Idézet
 
 
+1 #14 kéjsóvár bohóc 2013-11-12 01:18
Korrekt album! De szerintem az új Exodus nagyon oda fog baszni!
Idézet
 
 
+3 #13 Equinox 2013-11-10 23:12
Idézet - Khold:
"A Death Angel halovány, Voivod uncsi, Essence, Sodom"

Te szerintem valami más lemezeket hallgathattál...

Az új Death Angel az egyik legjobb újkori munkájuk lett, a Sodom úgyszintén. Az Essence-et nem ismerem, de már szedegetem.
A Voivod már ezer éve nem Thrash Metalt játszik.
Az új Warbringerrel még ismerkednem kell, és így vagyok Hatchet-tel, meg a Fueled By Fire-rel is.
2013 tényleg a Thrash Metal éve, azt hiszem lesz még néhány meglepetés december végéig.

az Essence nagyon Artillery-utánérzés, de attól még kiváló, mivel egytől-egyik jók a számok. Dánok ők is, nem véletlen az Artillery-hatás bizonyára.
Idézet
 
 
+4 #12 g 2013-11-10 20:40
Jó kis lemez. A Death Angel picit jobb.Ami nálam mindent ütött thrash vonalon eddig ebben az évben:Hell's Domain
Idézet
 
 
+4 #11 Zoli 2013-11-10 20:34
Októberben láttam őket a metal invasion fesztiválon, konkrétan lerobbantották a fejemet! Már-már slayer szintű aprítás volt. Sodomot konkrétan lemosták.
Idézet
 
 
+3 #10 rotten 2013-11-10 08:06
Erős lemez lett, megjelenése óta elég sokat hallgatom. A limited edition-on az újravett Shellshock is jó lett, szerintem Keeler énekével jobb, mint az eredeti. Ezek ellenére kiemelkedőnek nem mondanám, elég sok jó thrash lemez jelent meg idén (szerencsére). Az idei felhozatalból az új Toxic Holocaust és Havok albumot sem szabad kihagyni! Bár nekem a 2013-as kedvencem egyenlőre az Evil Invaders - Evil Invaders című EP-je.
Idézet
 
 
+4 #9 Wiktor 2013-11-10 04:30
Zseniális ez a lemez, mióta megjelent azóta beakadt és nem tudok betelni vele. Minden nóta üt, nincs egy másodperc üresjárat sem. Elképesztően jó és amikor hallgatom erősödik a hitem, hogy érdemes ebben az elképesztő dömpingben is vadászni a jó zenékre, mert mindig van egy-két album amitől lemegy hídba az ember! \m/
Idézet
 
 
+3 #8 Khold 2013-11-09 23:16
"A Death Angel halovány, Voivod uncsi, Essence, Sodom"

Te szerintem valami más lemezeket hallgathattál...

Az új Death Angel az egyik legjobb újkori munkájuk lett, a Sodom úgyszintén. Az Essence-et nem ismerem, de már szedegetem.
A Voivod már ezer éve nem Thrash Metalt játszik.
Az új Warbringerrel még ismerkednem kell, és így vagyok Hatchet-tel, meg a Fueled By Fire-rel is.
2013 tényleg a Thrash Metal éve, azt hiszem lesz még néhány meglepetés december végéig.
Idézet
 
 
+4 #7 queensryche999 2013-11-09 22:03
Egy rugóra járhat az agyunk. Manapság elvétve hallgatok thrasht, de ettől a lemeztől lehidaltam, és kb. azok miatt, amiket kiemeltél. Szerintem nem csak a 2013-as év, de évek óta az egyik legjobb a műfajban - nyilván, mivel csak a nagyokat követem ezen a fronton, sok kimaradt, amihez hasonlíthatnám.
Idézet
 
 
+3 #6 River I 2013-11-09 18:08
Egyetértek, messze a legjobb thrash album idén. A Death Angel halovány, Voivod uncsi, Essence, Sodom átlagos, Annihilator régen jobb volt; mi van még...meghallgatom a kommentekben említett bandákat, hátha.
Idézet
 
 
+6 #5 feca 2013-11-09 15:28
Idézet - Chris92:
Jó kis évet könyvelhetünk el thrash fronton. Hisz csúcsformát mutató lemezt adott ki a Voivod, az Onslaught, a Death Angel, a Warbringer és a Skeletonwitch és hamarosan még az Artillery is lecsap.


Én azért megjegyezném, hogy a Protector is aranyat tojt annyi év kihagyás után. Sőt! Meg aztán hazai szinten is volt egy komoly thrash lemez.
Idézet
 
 
+2 #4 Sárvári Gábor 2013-11-09 12:25
A Chaos is King erősen Beneath korszakos Sepultura a vége a Chaos kiáltásokkal . . . egy pillanatra nem figyeltem és azt hittem Kreator! De még a hang is! A kiejtés,minden! Nem rossz zene, csípem az ilyesmit! De szerintem a Death Angel-lel nem egy liga!
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Friss

Hozzászólások

Galériák

 

Devin Townsend Project - Budapest, Barba Negra Music Club, 2015. március 12.

 

Peter Gabriel - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2014. május 6.

 

Magma Rise - Budapest, Club 202, 2011. május 11.

 

Paul Gilbert - Budapest, Diesel Klub, 2010. november 29.

 

Stratovarius - Budapest, Petőfi Csarnok, 2010. november 28.

 

Amorphis - Budapest, Diesel Klub, 2010. november 21.