Bármily meglepő is, de bizony még a pár éve metal nagyhatalomként emlegetett Finnországban is létezik underground fémélet, ebből kifolyólag ott se minden csapat képes elérni mindenféle platina/gyémánt/zafír stb. státust. S ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy csak a Nightwish-sel meg Amorphis-szal zeneileg fel nem érő bandák maradnak a homályban. Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy a már nyolc éve létező My Fate ötöse félvállra fektetné bármelyik ismertebb honfitársát, de ténykedésük igazán figyelemreméltó.
Két EP és két nagylemez után tavaly jelent meg újabb, négyszámos kedvcsinálójuk, melyen már új énekes hallható. Nos, mivel nem ismerem korábbi munkájukat, ezért különösen véleményezni se tudom, hogy Jukka Ruostila mennyivel jobb, vagy rosszabb vokalista elődjénél, mindenesetre erőteljes, markánsan férfias hanggal rendelkezik, s igen sokféle vokális megoldást alkalmaz: hol üvölt, hörög, hol acsarkodik vagy hc-sen köpködi a szavait, de még akár tiszta danolászásra is adja a fejét, épp mikor mit kíván meg az adott dal.
Zenéjükben kellemesen keverik a skandináv death, illetve thrash metal agresszivitását, tipikus dallamosságát a hardcore enyhén punkos attitűdjével. Ebből kifolyólag egy dalon belül akár előfordulhat, hogy egy metalosra vett Agnostic Frontot idéző részt szigorú death betonozás követ, majd érkezik egy jellegzetesen északi melankóliát árasztó, dallamos refrén. Összetettsége ellenére az anyag mégis könnyen fogyasztható, mely a szellősre vett hangzásnak is köszönhető.
A keményebb északi fémet kedvelők számára a My Fate akár még egy új kedvenccé is válhat, főleg, hogy a csapat szimpatikus gesztussal letölthetővé tette a teljes EP-t a honlapjáról.
