Shock!

október 20.
péntek
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés
Shockmagazin

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Inglorious: II

inglorious_cMár az első Inglorious-album is nagyon tetszett, a májusban megjelent második lemez ismeretében azonban tényleg azt kell mondanom: Nathan James és zenekara igazi kincs a mai felhozatalban. Alkalmi AOR-projektekkel, underground melodikus rockcsapatokkal ma is Dunát lehet rekeszteni, e zenekarok többsége azonban a '80-as évek második felének hangulatát, zenei fogásait eleveníti fel. Nathanék ezzel szemben azt a fajta ízes, old school brit hard rockot nyomatják, amiből kis túlzással harminc-harmincöt éve ínség van, ennyire jól pedig gyakorlatilag senki sem játssza a mai mezőnyben. Még az énekes és társainak példaképei sem...

Az Ingloriousben az a szép, hogy semmit sem kell rajtuk túlelemezni. Amennyiben szereted a klasszikus – tehát elsősorban még az amerikanizálódás előtti – Whitesnake-et, a Deep Purple-t, a Uriah Heepet, a Rainbow-t és társaikat, netán Glenn Hughes szólólemezeit, és szívesen hallanál egy hasonló felfogásban zenélő, fiatal bandát állati jó dalokkal, teljesen naprakész, modern módon megdörrenő hangzással, ne is keress tovább: Nathanék neked készítették ezt a lemezt (meg az elődjét is). És tényleg nem mondanám ezt, ha kizárólag egy átlagos stílusgyakorlatról beszélnénk, ez a lemez ugyanis éppúgy tele van kiváló, karakteres nótákkal, mint a debüt. Tekintve, hogy a két anyag megjelenése között mindössze bő egy év telt el, nyugodtan kijelenthetjük: az Ingloriousnél bőven van patron, komoly tehetséggel és ígérettel állunk szemben.

megjelenés:
2017
kiadó:
Frontiers
pontszám:
9 /10

Szerinted hány pont?
( 12 Szavazat )

Az persze relatív, mire vonatkozólag jelenthet 2017-ben ígéretet egy efféle csapat, hiszen ez a muzsika abból a szempontból a múlté, hogy nyilvánvalóan sosem fogják többet sokmilliós tömegek hallgatni az ilyen stílusú lemezeket. Arénabanda tehát aligha lesz Nathanékből, viszont ha tartják ezt a szintet, és szorgalmasan koncerteznek, pár éves távlatban szerintem simán sanszos nekik, hogy legalább Európában – és az efféle muzsikákat ma is nagykanállal zabáló Távol-Keleten – erős klubbandává fejlődhetnek. Ez pedig máris jóval több a semminél.

Mint említettem, nem szeretném agyonvesézgetni az albumot. Annyi a lényeg, hogy a II ismét egy állati jó, élő és dögös hangzású anyag egy Plant, Gillan és Coverdale klasszikus dallamain edződött, ám jellegzetes és felismerhető hangú énekessel, ahol vastagon megdörrenő gitárok nyomatják a bluesosan tökös, csikorgó-tekergő riffeket a heroikus dallamok alá, van a háttérben bőven Hammond is, ahogy azt a nagykönyvben megírták, meg persze rengeteg dallam, ami egész nap elkísér majd, ha melóba menet benyomatod az albumot a kocsiban vagy a fülesben. (Persze az első verzió azért hatásosabb, hiszen ez a fajta zene tipikusan csont hangerőn bömböltetve a legjobb.) A Taking The Blame, a Read All About It, a Change Is Coming, a Black Magic, a Faraway vagy a High Class Woman hallatán elgondolkodnék David Coverdale helyében, hogy kérek pár nótát Nathantől a következő Whitesnake-lemezre, de a Making Me Payt szerintem például Hughes mester is büszkén vállalná. Hard rockban az év egyik legjobb albuma ez, nem is kérdés.

 
FacebookGoogle bookmarkMyspace bookmarkIWIWSatartlapDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Hozzászólások 

 
+1 #4 Equinox 2017-06-17 12:16
Nos, hát lement ez vagy 10x, és teljesen beleszerettem.

Nem tudom, mekkora túlzás most kijelenteni, de ez eddig az év rockalbuma nálam.
Idézet
 
 
+2 #3 Equinox 2017-06-10 00:43
Valami Ten-szerűre számítottam, ha már feltörekvő brit hard rock, de kevesebb az AOR, sőt kb nincs is, van annál jobb régisulis hard rock, döggel, mindennel, elsőre megvett. Nem is poros, meg olyan nagyon retró. Nagyon jó arányérzékük van a csávóknak. A Thunder nekem is beugrott, de ez még jobbnak is tűnik a Thundernél valahol. Az idő eldönti. Azonnal megkeresem az első lemezüket is

Koncertet a népnek!
Idézet
 
 
+7 #2 Kondi István 2017-06-09 15:21
Én is abszolút egyetértek! Végre nem egy tucat lemez a Frontiers-től! Nem gyenge ez a mezőny idáig! Az új Black Star Riders, a Dead Daisies koncertlemeze, most meg ez :D Még csak június van, de már most megvannak a dobogósok!! Nem gondoltam volna, hogy a debüt után ilyen kiváló folytatást csinálnak! Már tényleg csak egy önálló magyar buli kellene Inglorious-éktól!!!
Idézet
 
 
+7 #1 Ric$ 2017-06-09 11:43
Abszolút egyetértek! A megjelenés óta kedvenc az album! Ígéretes csapat, az elejétől fogva! Magyar koncertet akarok!
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Hirdetés

Kereső

Hozzászólások

Legfrissebb galériák

 

The Winery Dogs - Budapest, Barba Negra Music Club, 2016. február 17.

 

Devin Townsend Project - Budapest, Barba Negra Music Club, 2015. március 12.

 

Slipknot - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2015. február 5.

 

King 810 - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2015. február 5.

 

Alter Bridge - Budapest, Petőfi Csarnok, 2014. június 11.

 

The Treatment - Budapest, Petőfi Csarnok, 2014. június 11.