Shock!

június 17.
hétfő
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés
Shockmagazin

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

In Flames: Siren Charms

inflames_cTeljesen természetes, hogy az In Flames albumai évek óta megosztják a hallgatókat. Az old school fanok bevadulnak, az engedékenyebbek válaszokat keresnek és találnak, azok pedig, akik nem a kilencvenesekben szívták magukba a metalcsecsből az alapokat, lelkesen mosolyognak, nem értve, mi a probléma.

Probléma nincs, a „régen minden jobb volt" szellemét egy kicsit tessék elzavarni. A Siren Charms nem a világ vége, de jó az irány. Nem lehet rá egyértelműen azt kiáltani, hogy fosch, de azt sem, hogy jé, itt az új időknek új szele. Apropó: szél. Miután az album születési helyén, a berlini Hamsa Studiosban olyan nevek fordultak meg az utóbbi időben, mint a Depeche Mode vagy a U2, nem tudtam nem arra gondolni, hogy Bono egy világbéke nevében elköltött sólet után pillangókat eregetett, de nem szellőztetett ki a stúdióban. Aztán Anders Fridén büszkén letüdőzte a croftost, azért ilyen lyukpárás a hangja. Béke, Bono, Babmetal. Első hallgatás után felháborodottan azt találtam írtam a szerkesztőségi levelezőn, hogy ha a U2 kicsit keményíteni akar, akkor miért az In Flames teszi meg helyette? Megfordítva: van már egy U2 nevű zenekar a világon, miért kell a skandinávoknak még egyet csinálni? U2, Brutus? Aztán kinyitottam az elmémet, a fülemet és egy sört, hogy adjak még néhány esélyt a svéd iparosoknak. (Azóta ezt többször megismételtem, In Flames nélkül jobban működik.)

megjelenés:
2014
kiadó:
Epic / Sony
pontszám:
5 /10

Szerinted hány pont?
( 54 Szavazat )

Ha a Sounds Of A Playground Fading kapcsán a slágeresség volt a legtöbbször használt jelző, akkor a Siren Charms kapcsán valami szinonimát kellene alkalmazni, azzal a különbséggel, hogy az előző album egységesebb volt a mostaninál. Az album tracklistjét utólag nézve bizonyossá vált, hogy a tizenegy dal bőven több a kelleténél, de a szakadéknyi különbségeken nóta és nóta között így is nehéz volt nem meglepődni. Időnként olyan érzésünk lehet, mintha nem is ugyanazt az anyagot hallgatnánk: nincs koherens erő, nincs koncepció. Egy elképzelést hallunk a jövőről, irányt, amely részleteiben már erősen mutatja magát, de összhatásában még maga a katasztrófa. Pedig nem indul rosszul az album, hogy gonosz legyek, az In Plain View refrénjéig lazán odaképzelhetjük Bono fejét, ahogy bűrjakóban és kék lárvaszemcsiben nyomja a nyaffmetalt. Mégsincs ellenérzés, inkább valami rácsodálkozás, jé, ez érdekes, egyébként mi is a zenekar neve?

Furcsán váltogatják egymást a stílusok és az ötletek az albumon, melodic death fekszik össze az altmetallal, de van itt groove (az Everything's Gone-ban olyan panterást löttyintést hallhatunk, amikor éppen nem a Depeche Mode szól, hogy csak úgy szakad) és metalcore, gitárszólokban old school heavy metal, aztán progresszív, túl sok Tool, Paradise Lost, Alice In Chains és U2 minden mennyiségben, legalábbis ami az énektémákat illeti. (A hangot ne forszírozzuk, rosszmájú kollégám szerint a fő gond az, hogy Fridénnek valaki egyszer azt mondta, tud énekelni, ő meg elhitte.) A poposodás és a lágy megoldások keresése önmagában nem lenne probléma, ha mesterszintű kivitelezésben kapnánk. De amit például a Paralyzedben hallunk, az minden, csak nem csúcsminőség. A Through Oblivion egy az egyben Paradise Lostra hajazó témája és az egészen ügyes refrén már jó próbálkozás, kár, hogy Anders annyira affektálva énekel benne, hogy az embernek kedve támad belevágni a tökébe egy extra adag tesztoszteron-injekciót, „énekelj már férfi módjára, baszdmeg!" felkiáltással. A With Eyes Wide Opent (mint általában az album vattaszerű, önmaga fontoskodó, nyafkázó sejtelmességébe burkolózó nótáit) is csak a refrén menti meg a teljes értelmetlenségtől, ez pedig hatványozottan igaz a címadó dalra, aminek visszatérő strófája viszont óriási húzás. Olyan fülbemászó, annyira kínálja magát a néhol kínosan hangzó verzék dallama után, a gitárok a sok altoskodást követően olyan szépen metaloznak, hogy az ember egyből felébred- Jé, nahát, ilyet is tudnak még ezek a srácok, mi is a neve a zenekarnak?

A When The World Explodes ellenben klasszikus példája az ötlettelenségnek. A dal végre bekeményít, bár igazi fantázia nincs benne, az ének agresszív, ám kicsit műdühös az egész, de ez még semmi ahhoz képest, hogy a refrénben hirtelen színre és fülre lép Emilia Feldt operasångerska, aki szirénéneket követ el ellenünk (ráadásul vagy beszédhibás, vagy szarul keverték), mert az trendi (nem az), meg illik is az album címéhez, meg különben is, milyen jópofa, hogy a morcosság átcsap hirtelen a nyálas lírába. Baromi nagy tévedés, az egész koncepcióról üvölt az ostobaság és a kétségbeesett ötlettelenség. Csak ezért az egy nótáért máris mínusz 1 pont, az ilyesmiért jó érzésű producer fegyvert és korbácsot vesz elő. És nem ez a mélypont, mert a Rusted Nails (a tiszta ének idegesítő gyengesége ellenére) egészen hallgatható, schlágeresch dallamai után jön az igazi merénylet: a Dead Eyes olyan szinten primitív és semmitmondó, hogy érthetetlen, ki és miért engedte az albumra. Nyalóka szintifutamos zene cukormáz verzékkel, sálálálá refrénnel, amit Klaus Meinétől habozás nélkül elfogadok (bár ő ezerszer tökösebben oldotta volna meg), de az In Flamesnek – még ez a neve a zenekarnak? – azért illett volna húzni egy határt, ha már egykor ők voltak egy szintér urai. A Monsters In The Ballroomot ismét Bono pillangói illatosítják be, hiába karcol be a torok a refrénnél, hiába az irgum-burgum a végén, az albumot záró Filtered Truth pedig kaphatott volna előrébb helyet a listán, mert egészen hallgatható, de így már belefulladt az unalomba. (Külön hála a felmentő csend előtti elektronikus fingásokért, amelyeket biztosan jó okkal illesztettek ennek a felemelő anyagnak a végére.)

Semmi problémám nincs sem a slágeresedéssel, sem a stílusváltásokkal, sem azzal, ha egy zenekar (mi is a neve?) saját akaratából kíván közönséget cserélni. Megtörtént ez már nagyobb bandákkal is, kinek a pap, kinek a pop. Ha azonban mindezt valami görcsös kényszerrel, ötlettelenül és klisésen teszi, arra nincs mentség. (Bajban vagyok a pontozással, ha ötös táblánk lenne, ez egy gyenge hármas alá, így viszont egy érzékletes 5 pont, tekintettel a dicső múltra.)

A Siren Charms már nem kísérletezgetés, hanem tudatosan kivitelezett, a kommerszbe hajló demonstráció. Ezzel nem lenne baj. Csak éppen nincs kész. Hiányzik az ötlet, hiányzik a pontosan megjelölt cél elérése: ezt és ezt akartuk megmutatni, így hát meg is csináltuk. Az In Flames egyelőre csak azt mutatta be, hogy tudja, mit akar, de nem képes kivitelezni azt. Gagyin ikeás lett az egész. Találomra összeszerelték a legyártott panelekből cuccot, de nem volt hozzá útmutató.

Az In Flames szeptember 28-án a Barba Negrában játszik a Hammer Concerts jóvoltából, az As I Lay Dying egykori hangszereseit tömörítő Wovenwar és a brit While She Sleeps társaságában. További információk itt.

 

Hozzászólások 

 
+5 #38 Valentin Szilvia 2014-09-23 16:02
Idézet - Gyenes Tamás Nűnű:
Idézet - Valentin Szilvia:
Sokszor nálam is úgy alakul a lista, hogy mit hallgattam EGYÁLTALÁN az adott héten. Van, hogy alig tudok összeszedni ötöt, mert épp nem volt időm semmire, vagy pár újdonságra, aminél előfordulhat, hogy nem igazán jött be. Pl. az új Audrey Horne-tól nem ájultam el egyáltalán, mégis felkerült a listára.


Akkor tényleg rossz a lista elnevezése, mert én is azt hittem korábban, hogy a mostanában hozzátok került /elővett lemezek közül azokat teszitek be, amelyek tetszenek.
Énegy ajánlásnak vettem ezt a "Heti kedvenceink" listát


Régen így is volt mindig. De előfordul, ha valakinek szerepel a listáján egy olyan lemez, amiről éppen írt, és nem túl jókat, az azért van, mert azt hallgatta sokat. Mert írni kellett róla és nem volt nagyon másra idő. Így megfelel? :) Ha meg olyat látsz, ami teljesen Shock-idegen, annak adott esetben érdemes utánajárni, mert az valóban ilyen formájú ajánlás.
Idézet
 
 
+3 #37 Nagy Andor 2014-09-23 14:22
Idézet:
Nálam így is van.
Ezzel elő is állt a gordiuszi csomó.


Nálam is. Bár én a legtöbbször lusta vagyok írni heti listát.
Idézet
 
 
+5 #36 Kiss Gábor (Shock!) 2014-09-23 14:12
"Akkor tényleg rossz a lista elnevezése, mert én is azt hittem korábban, hogy a mostanában hozzátok került /elővett lemezek közül azokat teszitek be, amelyek tetszenek.
Énegy ajánlásnak vettem ezt a "Heti kedvenceink" listát"

Nálam így is van.
Ezzel elő is állt a gordiuszi csomó.
Idézet
 
 
+5 #35 Gyenes Tamás Nűnű 2014-09-23 13:52
Idézet - Valentin Szilvia:
Sokszor nálam is úgy alakul a lista, hogy mit hallgattam EGYÁLTALÁN az adott héten. Van, hogy alig tudok összeszedni ötöt, mert épp nem volt időm semmire, vagy pár újdonságra, aminél előfordulhat, hogy nem igazán jött be. Pl. az új Audrey Horne-tól nem ájultam el egyáltalán, mégis felkerült a listára.


Akkor tényleg rossz a lista elnevezése, mert én is azt hittem korábban, hogy a mostanában hozzátok került /elővett lemezek közül azokat teszitek be, amelyek tetszenek.
Énegy ajánlásnak vettem ezt a "Heti kedvenceink" listát
Idézet
 
 
+4 #34 bjorn 2014-09-23 13:21
Idézet - Draveczki-Ury Ádám:
Idézet - bjorn:
Nem lenyeges. De akkor a "Heti kedvenceink" elnevezes nem korrekt, nem?

Nem teljesen, viszont te is beláthatod, hogy "A héten legtöbbet hallgatott lemezeink" vagy a "Hallgatottsági top 5" béna és nem lenne praktikus. :)

Szerintem nem lenne gaz egy "Ezt hallgatjuk mostanaban" lista. Nem is peldatlan, azt hiszem.
Idézet
 
 
+4 #33 Draveczki-Ury Ádám 2014-09-23 11:32
Idézet - bjorn:
Nem lenyeges. De akkor a "Heti kedvenceink" elnevezes nem korrekt, nem?

Nem teljesen, viszont te is beláthatod, hogy "A héten legtöbbet hallgatott lemezeink" vagy a "Hallgatottsági top 5" béna és nem lenne praktikus. :)
Idézet
 
 
+2 #32 bjorn 2014-09-23 11:28
Nem lenyeges. De akkor a "Heti kedvenceink" elnevezes nem korrekt, nem?
Idézet
 
 
+1 #31 Draveczki-Ury Ádám 2014-09-23 11:26
Idézet - bjorn:
Ok, ti dontitek el mik kerulnek a listara, de ez akkor nem kedvenc lista, hanem legtobbet hallgatott lista.

Most komolyan, ez ennyire lényeges? :D
Idézet
 
 
+3 #30 bjorn 2014-09-23 11:12
Ok, ti dontitek el mik kerulnek a listara, de ez akkor nem kedvenc lista, hanem legtobbet hallgatott lista.
Idézet
 
 
+4 #29 Valentin Szilvia 2014-09-23 11:07
Idézet - bjorn:
Idézet - Draveczki-Ury Ádám:
Idézet - bjorn:
Ez igaz, de az is, hogy valoszinuleg jobban beleasta magat a vilagukba, lemezeikbe es nem csak a hatterben szolt a mobilrol...

Nem tudom, erre céloztál-e, de a kolléga hetek óta hallgatja a lemezt, és biztosan nem "a háttérben, a mobilról" szólt nála. Ezért is késtünk kicsit a megjelenéshez képest a kritikával, mert érni hagyta/tuk - a stábból egyébként amennyire tudom, senkinek sem tetszik azok közül, akik szeretik a bandát, pedig nekem is megvannak CD-n a régi dolgaik. ;)

A heti kedvencek listákra pedig általában azok az albumok kerülnek fel, amiket az illető sokat hallgat az adott héten, ennyi a titok.


Nem erre celoztam :) Csak egy hozzaszolasra reflektaltam, mely szerint az nem szamit semmit, hogy valaki milyen formatumban hallgatja a CDt. Azt gondoltam, hogy a shockosok nem mobilrol a hatterben hallgatjak a kritizalt lemezeket. :)
Viszont listas dolgot tovabbra sem ertem. "Sokat hallgatas" nem egyenlo "kedvenc" :)


Sokszor nálam is úgy alakul a lista, hogy mit hallgattam EGYÁLTALÁN az adott héten. Van, hogy alig tudok összeszedni ötöt, mert épp nem volt időm semmire, vagy pár újdonságra, aminél előfordulhat, hogy nem igazán jött be. Pl. az új Audrey Horne-tól nem ájultam el egyáltalán, mégis felkerült a listára.
Idézet
 
 
+3 #28 bjorn 2014-09-23 11:06
Szerintem, sok hallgatas utan nem rossz ez a lemez ennyire. Az AIC, U2, Klaus Meine dolgot abszolut nem erzem belole, amit a kritikaban irnak. Nagyban nem kulonbozik a Soundstol, ami nagyon tetszik maig, picit talan kevesebb erdekesseg szorult a dalokba, amitol sokadik hallgatasra is erdekes lehet. A dalok maguk nem rosszak, egyik se. A hangszereles viszont nem olyan retegzett. Szerintem Anders igenis fejlodik magahoz kepest. A kritikaban ket dalt kiemelten szarnak emlitenek: When The World Explodes: szerintem az egyik legjobb a lemezen, a szoveg es zene tok jo egyseget kepez, ezert is folyik el a vege ugy ahogy. A Dead Eyes meg zeneileg a leginflameseseb b dal a lemezen, erthetetlen, hogy miert pont ezt huzta le az iro. En olyan 8/10-et adnek ra.
Idézet
 
 
+1 #27 Carrast 2014-09-23 10:58
"szar az egész, mondá Jézus és az hívők közé baszá az keresztet"
Idézet
 
 
+4 #26 bjorn 2014-09-23 10:55
Idézet - bjorn:
Idézet - Draveczki-Ury Ádám:
Idézet - bjorn:
Ez igaz, de az is, hogy valoszinuleg jobban beleasta magat a vilagukba, lemezeikbe es nem csak a hatterben szolt a mobilrol...

Nem tudom, erre céloztál-e, de a kolléga hetek óta hallgatja a lemezt, és biztosan nem "a háttérben, a mobilról" szólt nála. Ezért is késtünk kicsit a megjelenéshez képest a kritikával, mert érni hagyta/tuk - a stábból egyébként amennyire tudom, senkinek sem tetszik azok közül, akik szeretik a bandát, pedig nekem is megvannak CD-n a régi dolgaik. ;)

A heti kedvencek listákra pedig általában azok az albumok kerülnek fel, amiket az illető sokat hallgat az adott héten, ennyi a titok.


Nem erre celoztam :) Csak egy hozzaszolasra reflektaltam, mely szerint az nem szamit semmit, hogy valaki milyen formatumban hallgatja a CDt. Azt gondoltam, hogy a shockosok nem mobilrol a hatterben hallgatjak a kritizalt lemezeket. :)
Viszont listas dolgot tovabbra sem ertem. "Sokat hallgatas" nem egyenlo "kedvenc" :)



* nem szamit semmit, hogy valaki milyen formatumban hallgatja a zenet
Idézet
 
 
+4 #25 bjorn 2014-09-23 10:55
Idézet - Draveczki-Ury Ádám:
Idézet - bjorn:
Ez igaz, de az is, hogy valoszinuleg jobban beleasta magat a vilagukba, lemezeikbe es nem csak a hatterben szolt a mobilrol...

Nem tudom, erre céloztál-e, de a kolléga hetek óta hallgatja a lemezt, és biztosan nem "a háttérben, a mobilról" szólt nála. Ezért is késtünk kicsit a megjelenéshez képest a kritikával, mert érni hagyta/tuk - a stábból egyébként amennyire tudom, senkinek sem tetszik azok közül, akik szeretik a bandát, pedig nekem is megvannak CD-n a régi dolgaik. ;)

A heti kedvencek listákra pedig általában azok az albumok kerülnek fel, amiket az illető sokat hallgat az adott héten, ennyi a titok.


Nem erre celoztam :) Csak egy hozzaszolasra reflektaltam, mely szerint az nem szamit semmit, hogy valaki milyen formatumban hallgatja a CDt. Azt gondoltam, hogy a shockosok nem mobilrol a hatterben hallgatjak a kritizalt lemezeket. :)
Viszont listas dolgot tovabbra sem ertem. "Sokat hallgatas" nem egyenlo "kedvenc" :)
Idézet
 
 
+7 #24 Jester 2014-09-23 09:06
Picit furcsállom ezt a nagy kiakadást. Illetve érteni vélem, csak fura, hogy ez most jött el, amikor az IF gyakorlatilag lemezről-lemezre ezen az úron halad már vagy 6 éve... Én nagy In Flames-ultra voltam a Reroute-ig, azzal a lemezzel kiszálltam egy időre, meghallgattam persze minden új CD-t, de a számomra "In Flames hangulat" eltűnt 2001-ben. Aztán teltek az évek, és miután lehiggad az ember a szemellenzős rajongásból, és már nem világmegváltást vár a csapattól (arra ott van az alig-alig fáradó Dark Tranquillity, akik egy gyengébb Void után is elő tudnak jönni egy olyan Constructtal, hogy áll leesik), és egyszerűen dallamos, sztorizgatós lemezt akar hallgatni kikapcsolódás gyanánt, annak a Sense, a Playground és ez a mostani is remek választás. Csak el kell felejteni a régi dolgaikhoz mérni ezeket az albumokat. Azokkal már beírták magukat a nagykönyvekbe, most ezek az ujjgyakorlatok gondolom a saját szórakozásukra készülnek, meg az olyanoknak, mint én aki kellemes háttérzeneként hasznosíthatja ezeket a lemezeket. Annak viszont elsőrangú.
Idézet
 
 
+3 #23 Draveczki-Ury Ádám 2014-09-23 08:21
Idézet - bjorn:
Ez igaz, de az is, hogy valoszinuleg jobban beleasta magat a vilagukba, lemezeikbe es nem csak a hatterben szolt a mobilrol...

Nem tudom, erre céloztál-e, de a kolléga hetek óta hallgatja a lemezt, és biztosan nem "a háttérben, a mobilról" szólt nála. Ezért is késtünk kicsit a megjelenéshez képest a kritikával, mert érni hagyta/tuk - a stábból egyébként amennyire tudom, senkinek sem tetszik azok közül, akik szeretik a bandát, pedig nekem is megvannak CD-n a régi dolgaik. ;)

A heti kedvencek listákra pedig általában azok az albumok kerülnek fel, amiket az illető sokat hallgat az adott héten, ennyi a titok.
Idézet
 
 
+1 #22 bjorn 2014-09-23 07:58
Idézet - Ambivalent:
Idézet - Sebaj Tóbiás:
Attól, hogy 20 éve vagy 1 hete hallgat bárki egy zenekart lesz relevánsabb véleménye egy olyan kérdésben amely alapvetően az ízlés függvénye? És attól hogy hány eredeti CD, minidisc, kazetta stb. van otthon?

Szerintem van köze hozzá. Akit 20 éve hallgat az ember és eredetiben vannak meg a dolgai, azzal (általában) elfogultabb is. Az adott zenekar hajmeresztőbb dolgai is jobban/könnyebben elnéződnek így, persze ettől a megmorgás nem kizárt. Akit nem ismersz annyira és még az ízlésedet sem tudták (igazán) elcsípni, azt könnyebben is tolod félre. Legalábbis nálam valahogy így megy ez.


Ez igaz, de az is, hogy valoszinuleg jobban beleasta magat a vilagukba, lemezeikbe es nem csak a hatterben szolt a mobilrol...
Idézet
 
 
+3 #21 Ambivalent 2014-09-23 01:13
Idézet - Sanctus:
Komolyabban veszem egy olyan ember véleményét, aki nem úgy nyilatkozik valamiről hogy "hallottam egy számot tőlük, az összes albumuk fos", esetleg még pénzt is hajlandó szánni erre (ez megintcsak erős választóvonal). Minél ismertebb egy zenekar, annál több lesz az önjelölt kritikus, aki azt sem tudja miről beszél, de azért csak nyomja az okosságait, mert neki muszáj megmondania.

Egy dal alapján dőreség is elítélni egy zenekart, de talán még egy album alapján is, (bár azért vannak esetek, amikor egyértelmű, hogy nem fér valami a képbe). Ebből a szempontból még az is mindegy, hogy mennyire ismert zenekarról van szó.
Idézet
 
 
+3 #20 Sanctus 2014-09-22 23:07
Idézet - Sebaj Tóbiás:
Attól, hogy 20 éve vagy 1 hete hallgat bárki egy zenekart lesz relevánsabb véleménye egy olyan kérdésben amely alapvetően az ízlés függvénye? És attól hogy hány eredeti CD, minidisc, kazetta stb. van otthon?


Komolyabban veszem egy olyan ember véleményét, aki nem úgy nyilatkozik valamiről hogy "hallottam egy számot tőlük, az összes albumuk fos", esetleg még pénzt is hajlandó szánni erre (ez megintcsak erős választóvonal). Minél ismertebb egy zenekar, annál több lesz az önjelölt kritikus, aki azt sem tudja miről beszél, de azért csak nyomja az okosságait, mert neki muszáj megmondania.

fenntartom (írtam is korábban) hogy a legzseniálisabb troll manőver az elmúlt években az In Flamesé volt, akik demós számként feltöltötték youtubra egy ezer éves nótájukat (tudod, amikor még "igaziak" voltak), és mindenki elkezdte fikázni hogy az új flémsz mennyire eladta magát...
ezek után no comment. :)
Idézet
 
 
+5 #19 Ambivalent 2014-09-22 22:31
Idézet - Sebaj Tóbiás:
Attól, hogy 20 éve vagy 1 hete hallgat bárki egy zenekart lesz relevánsabb véleménye egy olyan kérdésben amely alapvetően az ízlés függvénye? És attól hogy hány eredeti CD, minidisc, kazetta stb. van otthon?

Szerintem van köze hozzá. Akit 20 éve hallgat az ember és eredetiben vannak meg a dolgai, azzal (általában) elfogultabb is. Az adott zenekar hajmeresztőbb dolgai is jobban/könnyebben elnéződnek így, persze ettől a megmorgás nem kizárt. Akit nem ismersz annyira és még az ízlésedet sem tudták (igazán) elcsípni, azt könnyebben is tolod félre. Legalábbis nálam valahogy így megy ez.
Idézet
 
 
+2 #18 Sebaj Tóbiás 2014-09-22 16:47
Attól, hogy 20 éve vagy 1 hete hallgat bárki egy zenekart lesz relevánsabb véleménye egy olyan kérdésben amely alapvetően az ízlés függvénye? És attól hogy hány eredeti CD, minidisc, kazetta stb. van otthon?
Idézet
 
 
+2 #17 björn 2014-09-21 19:05
Idézet - queensryche999:
Idézet - björn:
Révész Béla Top5 a főoldalon:
1. In Flames - Siren Charms

Most akkor mi van?


Ez jó. :) Megelőlegezte volna? Mondjuk végül is ötöst kapott. :)


Vagy jóra hallgatta, vagy annyira szar a többi a listán. Amúgy szerintem 9/10 ez a lemez. Én a Jester Race lemeztől szeretem őket, az összes lemezük megvan cédén.
Idézet
 
 
+4 #16 kovacsgabbor 2014-09-21 16:24
"Bajban vagyok a pontozással, ha ötös táblánk lenne, ez egy gyenge hármas alá, így viszont egy érzékletes 5 pont, tekintettel a dicső múltra."

Nem értem, milyen szerepet játszik egy lemezkritikában a "dicső múlt"?
Idézet
 
 
+2 #15 JamesSmith 2014-09-21 16:05
Ha valaki dallamos halálmetált akar akkor ott az új Haunted. :)
Idézet
 
 
+3 #14 drughi 2014-09-21 15:34
Idézet - JamesSmith:
Egyszer az a baj, hogy egy zenekar mindig ugyanazt csinálja. Pl.: Motörhead, AC/DC
Máskor meg az ha meg mer újulni.

Nem, egyszerübb a megoldás. Szar számokat irtak. Ennyire egyszerü. A moralizálás, az hogy milyen új kommersz irányt, új közönséget lőttek be maguknak, az megint egy más kérdés.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

The Winery Dogs - Budapest, Barba Negra Music Club, 2016. február 17.

 

Red Dragon Cartel - Budapest, A38, 2014. május 5.

 

Portnoy, Sheehan, MacAlpine, Sherinian - Budapest, PeCsa Music Hall, 2012. október 19.

 

Riverside - Budapest, Diesel Klub, 2011. május 6.

 

Wendigo - Budapest, Vörös Yuk, 2007. február 24.

 

Watch My Dying - Budapest, Kultiplex, 2007. július 11.