Shock!

december 18.
kedd
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés
Shockmagazin

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Gruesome: Twisted Prayers

gruesome_cIdén jó sora van az old school death metal nosztalgiavonat törzsutasainak, az új Skeletal Remains-lemez után most itt a következő járat, amely intercity, és csak egyetlen megállója van: a végállomás – Death. Chuck Schuldinert aligha kell bemutatni a Shock! olvasóinak, a néhai muzsikus zseni munkásságáról mi is kimerítően megemlékeztünk, tiszteljük és szeretjük a fickó dolgait, s ezzel szerencsére nem csak mi vagyunk így. Olyannyira nem, hogy 2012-ben egykori Death-tagok Death To All néven jótékonysági turnéba fogtak, amelyen felelevenítették a legendás zenekar legnagyobb klasszikusait Schuldiner tiszteletére. Ez az emlékturné aztán az elmúlt évek során több kört is megélt, hozzánk is eljutott, s ebből a kezdeményezésből nőtt ki végül a Gruesome, amelyet a DTA-koncerteken megforduló két veterán death-harcos, az Exhumed gitáros/hörgőse, Matt Harvey, illetve a Malevolent Creation ex-dobosa, Gus Rios hívott életre, hogy ilyen formában is lerójják mérhetetlen tiszteletüket a Death munkássága előtt.

megjelenés:
2018
kiadó:
Relapse
pontszám:
8 /10

Szerinted hány pont?
( 14 Szavazat )

A formáció első lemezével, a Savage Landdel bevallottan a Scream Bloody Gore és a Leprosy masszívabb és nyersebb világát kívánta megidézni, most pedig haladnak tovább a sorban, és ezúttal a Spiritual Healing, illetve kicsit a Human került a terítékre. A Twisted Prayers ennek megfelelően komplexebb, és ha lehet, még schuldineresebb elődjénél, amire még a klasszikus Death-borítókat készítő Ed Repka alkotása is rátesz egy púposra megrakott lapáttal, a respekt tehát maximális fordulatszámon pörög. A tagok tapasztaltságának is köszönhető, hogy az egész projekt végül mégsem válik kínos és erőltetett másolgatásba, mert bár hiába nincs a lemezen hagyományos értelemben egyetlen eredeti másodperc sem, a profizmusnak hála mégis egyből nyilvánvalóvá válik az alázat és a tribute-jelleg, amivel Harvey-ék ehhez az egészhez hozzáálltak.

Éppen ezért a dalok is ütnek, még ha szoknom is kellett a lemez hallgatása közben azt a furcsa érzést, hogy ez valójában egy klasszikus Death-lemez, ami nem Schuldiner műhelyéből került ki huszonnyolc évvel ezelőtt, hanem olyan rajongó kollégák munkája, akik pusztán szabadidejükben, patyolattiszta fanatizmusból vették kölcsön példaképük egy adott korszakának stílusát. Csak a süket nem hallja az A Waste Of Life jellegzetesen torzított riffjében a Within The Mind intrójának korrekt átértelmezését, de furamód az sem zavaró, ahogy a klasszikus Living Monstrosity védjegyszerű nyitótémájának egyértelmű megidézésével szembesülünk a Fatal Illusionsben, hogy az At Death's Door / Killing Spree ikertestvéri témázásáról már ne is beszéljünk. Tényleg rengeteg utalásra, klasszikus témákra és dallammenetekre, valamint szerkezeti hasonlóságokra lehet bukkanni a Twisted Prayers dalaiban, még versenyt is lehetne rendezni abból, hogy ki talál több egyértelműen beazonosítható elemet a Gruesome új lemeze és a Spiritual Healing között. A lemez hangzása szintúgy a korai Death-korongokra hajaz, bár annál teltebb, mondhatni, maibb.

A két alapító mellett a jelenlegi Possessedben gitározó Daniel Gonzalez, valamint a szintén sokat látott Robin Mazen basszer alkotják a bandát, és ha egyszerű újoncokról volna szó, akik sajátjukként próbálnák eladni zenéjüket, még akár ízléstelennek is találnám a Gruesome-ot. Így azonban egy frappáns tribute-projektről beszélhetünk, egy kreatív hakniról, amit egyértelműen nem a meggazdagodás vágya motivált. Ennek ellenére ha Death-et akarok hallgatni, akkor ezután is Death kerül majd a lejátszómba, de a Gruesome ettől függetlenül mégis szórakoztató, hasonlóan a Skeletal Remainshez, és szerencsére mindkét csapatnál kellően egyensúlyozza az egyéniség teljes hiányát a minőségi dalszerzés. Végeredményben a Gruesome-ról is elmondható, hogy ha nem a karakteres, egyéni arcot és a zenei meglepetéseket keressük, hanem csak pusztán negyven percnyi tömény, jól sikerült death-zúzdára vágyunk meditálni, akkor a Twisted Prayersszel aligha nyúlhatunk mellé.

A Gruesome július 24-én Budapesten, a Dürer Kertben koncertezik. Részletek itt.

 

Hozzászólások 

 
-3 #8 Anon Ymus 2018-06-20 07:59
- Hmm... hogy kicsoda?
- Jaj, hát tudod! A fickó!
- Milyen fickó...?
- Ne már, hát a fickó!
- Fickó... fickó... fickó?
- Az, fickó!
- Gazfickó?
- Dehogy, csak simán fickó!
- Fickó. Aha. De melyik?!
- Ne dühíts fel! Tudod te azt jól!
- Nem...
- Dehogynem! A fickó!
- Ki...?
- Jaj tudod, hát az a gitáros, a Suldiner!
- Chuck Schuldiner?
- Jaja!
- A Death gitárosa?
- Naná!
- Azokkal a fantasztikus albumokkal, bitang jó dalokkal és utánozhatatlan szólókkal, melyekkel annyi örömet és zenei gyönyörűséget okoz személy szerint nekem és még oly sok másnak?
- Ráhibáztál!
- Aki 2001-ben agydaganat következtében elhunyt?
- Oh yeah, baby!
- Aha... igen, így már megvan a... fickó. Ja, az a... fickó.
Idézet
 
 
-1 #7 sbg 2018-06-14 16:52
A facebook eventben ki volt írva, hogy a buli lényegében Priest afterparty lesz, a Gruesome későn kezd, így mindenki át tud érni az arénából, aki akar.

Így legyen Tesó!!!
Idézet
 
 
-1 #6 nemmondommeg 2018-06-14 10:01
Idézet - sbg:
Koncert meg pont egy napon a Priestel csodás :(


A facebook eventben ki volt írva, hogy a buli lényegében Priest afterparty lesz, a Gruesome későn kezd, így mindenki át tud érni az arénából, aki akar.
Idézet
 
 
-8 #5 Lantis 74 2018-06-13 20:07
Nem igazán tudok mit kezdeni ezzel az albummal. Zeneileg jól meg van csinálva, és végig az az érzésem hogy Chuck mester zenéjét hallgatom miközben mégse... Annak ellenére hogy nagyon meg van csinálva az anyag, én inkább maradok az eredeti DEATH albumoknál.
Idézet
 
 
#4 sbg 2018-06-13 18:21
Koncert meg pont egy napon a Priestel csodás :(
Idézet
 
 
+4 #3 drughi 2018-06-13 14:56
Sztem sok százezrek Death\Schuldine r éhségét csillapitja ez a project amiért minden tisztelet kijár nekik. Valoban, semmi görcsösség vagy másolásra való szándék, halál természetesen hozzák a nem ismerve ismert dalokat. Kiváncsi leszek hova fut majd ki ez az egész, végigmennek a diszkográfián vajon? Azért az már keményebb dio lesz. De ha már ismerős részekről szó esett: nekem a kedvencem a Lethal Legacyben a Secret Face szolo, attol mindig elvigyorodom. :) Paradox modon amennyire mellőz mindenféle önállo gondolatot annyira szükség van erre a lemezre. És szerintem jobb is lett mint az első (jóhogy, Spiritual\Human fanként...).
Idézet
 
 
#2 DéeL 2018-06-13 09:31
Akárcsak a Skeletal Remains, a Gruesome új alkotása is maximális kalkulust kapott tőlem. Utóbbinál a Spiritual Healing párhuzam már csak azért sem meglepő, mert a Crusade of Brutality-ben, és az At Death's Doorban James Murphy szólózik. Utóbbi nóta véletlenül nem a hasonlócímű válogatáslemeze kre utal?
Idézet
 
 
+5 #1 19EmpEroR75 2018-06-13 04:53
Sok esetben zavar, ha egy-az-egyben valamelyik régi kedvencemet hallom vissza egy-egy újabb bandában, de mind a Skeletal Remains, mind a Gruesome esetében kifejezetten jólesik, ahogy megidézik kora kamaszkorom meghatározó bandáit. Talán azért, mert teljesen görcsmentesen és őszintén teszik ezt (legalábbis nekem így jön le), illetve tényleg veteránnak mondható arcok tisztelegnek az ősök előtt.
Az újat kicsit erősebbnek érzem, mint a 2015-ös debütalbumot, pedig az is remek hallgatnivaló volt. Örülök, hogy itt vannak.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Suicidal Tendencies - Budapest, Zöld Pardon, 2013. július 9.

 

Helstar - Budapest, Club 202, 2012. szeptember 12.

 

Slayer - Tokaj, Hegyalja Fesztivál, 2011. július 15.

 

Muse - Budapest, Sziget fesztivál, 2010. augusztus 15.

 

Wendigo - Budapest, Wigwam, 2005. február 16.

 

Wendigo - Gödöllő, Trafó, 2004. március 26.