Második albuma ez az 1994 óta létező német melodikus, gótikus black metal csapatnak. Gyors, technikásan komplex, bivalyerős gitárzene, károgós énekkel.
Tematikusan szerkesztett anyag (szövegében is, gótika, mágia, hősök, hősnők, próféciák...), klasszikus indíttatású fel- és levezetőrésszel, ill. nagyjából a lemez közepén egy komor akusztikus balladával, utóbbi hűvös hangvétele ellenére is feloldja a helyenként igencsak tömény hangvihart, ezt a célt szolgálhatják - szerintem - az időnként fel-feltűnő kifejezetten klasszikus germán power metal megoldások is.
A számok idejével nem vagyok még megbékülve igazán, hisz pl. a második opus majdnem 9 percét indokolatlannak érzem az ismétlések miatt s ez a többi dalnak sem válik előnyére. Ugyanakkor gőzöm nincs, miért kritizálgattam végig ezt az egyébként nekem is tetsző lemezt. Biztos rossz napom van.
