Shock!

Andrzej Sapkowski Vaják-sorozata egyike a valaha volt legnépszerűbb fantasy-folyamoknak. Eddig több mint 30 millió példányt adtak el a negyven nyelvre lefordított könyvekből, mindent összevetve pedig már tíz játék készült az univerzumban. Geralt és társai történetének népszerűségén óriásit dobott aztán az is, amikor a Netflix 2019-ben műsorra tűzte saját verzióját. És ugyan a képernyőn nem feltétlenül az és úgy jelent meg, amit és ahogy a könyvek és/vagy a játékok rajongói elképzeltek maguknak, kezdetben összességében abszolút pozitív visszhangra talált az a verzió is.

Más kérdés, mindez hová futott ki végül, hiszen a máig utolsóként megjelent negyedik évadot már nem vállalta a Geralt szerepére tökéletes, és egyébként is feketeöves rajongó Henry Cavill, sőt, maga Sapkowski is akként nyilatkozott, hogy a képernyőn látható figura már nem az ő vajákja. Nemcsak a szerző és az elégedetlenségét demonstrálva lelécelt Cavill voltak elégedetlenek azzal, amivé a sorozat vált, hanem a közönség körében is egyre csökkent a lelkesedés, aminek eredményeként a Netflix az eredetileg tervezett hét évad helyett végül mindössze ötöt forgatott le, a záró részek pedig még idén érkeznek.

A Netflix-fiaskó viszont nem jelenti azt, hogy a közönség kiszeretett volna Geraltból, így a Witcher-univerzum mindenféle egyéb kiadványokkal, többnyire képregényekkel bővült az utóbbi években. Ezek közül számos megjelent magyar nyelven is, beleértve a Hollók válaszútja címet kapott regényt is, amely talán a legizgalmasabb mind közül. Ezt ugyanis maga Spakowski írta, és hazájában, Lengyelországban 2024 novemberében debütált, nálunk pedig a GABO kiadó dobta piacra 2025 végén.

A Hollók válaszútja előzményregény, ami nemcsak az ötrészes Vaják-saga, hanem egészen az azt kronológiában megelőző novelláskötetek elé repít vissza minket: Geralt itt még nem Fehér Farkas, pláne nem Blaviken Mészárosa, csupán egy Kaer Morhenben frissen végzett ifjú, aki először próbál megállni saját lábán. Azzal feltehetően nem árulok el nagy titkot, hogy rögtön útja legelején bajba keveredik, az események egész láncolatát beindítva ezzel. A történések közepette pedig a szálakat mozgató öreg vajáknak, a titokzatos Preston Holtnak is főszerep jut.

Mivel mindennek a legelejére ugrunk, természetesen ebben a történetben nincs se Yennefer, se Kökörcsin: a későbbi figurák közül egyedül Nenneke bukkan fel, aki azonban még maga is csak pályakezdő Melitele egyik szentélyében. A cselekmény jóval egyenesebb vonalú és könnyebben követhető, mint a saga köteteiben, azaz, bár itt is vannak ármánykodó előkelők és fondorlatos terveket szövögető varázslók, az összkép mégsem azt a szövevényes, dimenziókon átnyúló politikai drámát adja, amivé a későbbi könyvek terebélyesednek. És bár elsőre úgy tűnhet, hogy nagyobb szerep jut a mindenféle szörnyekkel való hadakozásnak, mint máskor, a középpontban mégis inkább a világ romlottsága, meg az erre rácsodálkozó Geralt jellemfejlődése áll. Összességében azonban így is lazább a hangvétel, és bár úgy tűnik, hogy a különböző fejezetek néha csak érintőlegesen kapcsolódónak egymáshoz, a végén mégis összefügg minden mindennel.

Sapkowski stílusa és az általa megálmodott világ már csak ilyen, és a Hollók válaszútja esetében is lenyűgöző. A rajongóknak meg kifejezetten érdekes lehet egy sokszor esetlen, a történetben kezdőként bukdácsoló Geraltról is olvasni. És még az is kiderül végre, honnan ered első – és összes későbbi – lovának neve.