Shock!

október 04.
péntek
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Koncert tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Amorphis, Orphaned Land - Budapest, 2010. november 21.

Valahogy még most is, napokkal a koncert után, olyan valószerűtlennek tűnnek még a szavak is: itt járt az Orphaned Land. Valószerűtlen, mert írjunk bár 2010-et, egy izraeli metal zenekar vendégszereplése még ma is ritkaságszámba megy lombhullató erdőkkel bepettyezett hazánkban. S valószerűtlen még azért is, mert a Petah Tikva városából származó csapat muzikális egzotikumára oly sokan kíváncsiak voltak ezen az estén.

amorphis_p2010_18

Számomra a csapat új lemeze, a The Never Ending Way Of ORwarriOR az idei esztendő egyik legnagyobb meglepetése volt, s ez év elején még csak álmodni se mertem volna, hogy az utolsó hónapok felé közeledvén élőben is lesz alkalmam megtapasztalni, miként is értelmezik a metalt a Közel-Keleten. Társra pedig nem is akárkiben találtak a minket is érintő európai turnéjukra, főbandaként ugyanis a finn Amorphis érkezett velük, a két csapat, zenei stílusát tekintve tehát egyszerre volt hasonló, s mégis olyannyira különböző.

időpont:
2010. november 21.
helyszín:
Budapest, Diesel Klub
Neked hogy tetszett?
( 11 Szavazat )

A finn Ghost Brigade bemelegítő tevékenysége után léptek színpadra az izraeliek, s meglepetésemre az új album zárótételével, az In Thy Never Ending Way (Epilogue) című dallal nyitották programjukat. S micsoda nyitány volt! Egyik oldalon a rövid hajú, alacsony termetű szólógitáros, Yossi „Sassi" Sa'aronból csak úgy áradt az energia és a jókedv, végig fülig ért a szája, ami valószínűleg az addigra elég szépen megtelt koncertterem látványának is köszönhető volt, de a zenészből egyébként is sütött a kiegyensúlyozottság. Folyamatosan táncolt a gitárjával, felugrott a hangfalakra, egyszerűen vonzotta a szemet. Gitárjátéka pedig lenyűgöző, egyedi módon keveri hazája népi motívumait a progresszív rock komplex és nyakatekert meneteivel, s mindebben nagy segítsége, méltó társa Matti Svatitzky ritmusgitáros, aki hosszú, göndör hajával már a hagyományosabb metalos látványt nyújtotta (aki meg akar bizonyosodni Svatitzky gitártudásáról, csak hallgass meg az Ocean Land című dalhoz kanyarított szólóját).

orphaned_land_p2010_13

Örömömre az új lemez egyik legkeményebb tétele, a Barakah is felcsendült, miközben Uri Zelcha basszusgitáros úgy pörgette a fejét, mintha valami floridai old school death metal csapatban zenélne, s a hatást hosszú, hollófekete haja, valamint hasonló paraméterekkel rendelkező szakálla csak tovább erősítette. Ő egyébként biztos emlékezni fog nálunk tett látogatására, ugyanis itt találkozott először „ikertestvérével" (a kultikusan vállalhatatlan fotót köszönjük ex-shocker kollégánknak, Kántor Tamásnak), akinek létezéséről addig nem is tudott. A csapat egyébként az új albumról eljátszotta még a fergeteges Saparit is, amit képtelenség egyhelyben toporogva végighallgatni. Ezeken kívül a csapat jobbára a Maboolról szemezgetett, köztük olyan karakteres dalokkal, mint a fergeteges Ocean Land, vagy a pattogós Norra el Norra, ahol a karizmatikus vezér, Kobi Farhi vezényletére még jól ki is ugrálhattuk magunkat. A frontember egyébként igazi színpadi jelenség: fehér, bokáig érő ruhájában, mezítláb vezette csapatát, s még fizimiskára is kiköpött Jézus Krisztus a fickó, noha ezt a hasonlóságot viccelődve letagadta a koncert elején.

Orphaned Land setlist:

In Thy Neverending Way (Epilogue)
Barakah
The Kiss of Babylon (The Sins)
Birth of the Three (The Unification)
Olat Ha'tamid
Sapari
Halo Dies (The Wrath of God)
Ocean Land (The Revelation)
Norra el Norra (Entering the Ark)

A háttérbe szorítva dobosuk, Matan Shmuely precízen hozta keleties témáit, sőt, egy ízben még rögtönzött hastánccal is előrukkolt. A jó hangulatot egyébként nemcsak a zenekar, de a közönség is gerjesztette a táncolással, énekléssel és hejjegetésekkel, a csapatnak pedig szemmel láthatólag igen jól esett a szívélyes fogadtatás. Sőt, ahogy láttam, az énekesnek még lelkes lányokból verbuválódott, külön kis rajongótábora is volt a tömegben. Aztán egyszer csak vége lett a műsornak, a tagok meghajoltak, mosolyogtak nagyokat, majd levonultak a színpadról. Ráadást sajnos nem kaptunk, vélhetőleg az idő szorítása miatt, mivel már készülődtek hátul a finnek, akik aztán valóságos népünnepélyt rendeztek a Diesel falai között. De, ez már a következő fejezet...

Oravecz Zoltán

orphaned_land_p2010_10

Mikor az Eclipse lemez turnéján először láttam az Amorphist Tomi Jutsennel az A38 hajón, totál lenyűgöztek. Energikus, intenzív buli volt, elsősorban a vokalizálás mellett a banda látványához is igen sokat hozzátevő énekes miatt. Azóta eltelt három és fél év, az Eclipse után pedig megjelent két újabb sorlemez, egy élő anyag, valamint legutóbb a Magic & Mayhem címet kapott gyűjteményes cucc is. Bár a Silent Waters nem győzött meg maradéktanul, a tavalyi Skyforgernek sikerült kiköszörülnie a csorbát, így természetes volt, hogy ismét ott a helyem az épp aktuális Amorphis bulin.

amorphis_p2010_12

A roppant hangulatos Orphaned Land után nem volt épp könnyű dolguk a finneknek, de természetesen ezúttal sem okoztak csalódást. Ahogy az tőlük már megszokott, mindennemű felhajtás nélkül, egyszerűen csak felsétáltak a deszkákra, és elkezdtek muzsikálni. Látványelemként mindössze a dobcucc két szélére felállított Magic & Mayhem borítós vászon szolgált, hiszen az Amorphisnál mindig is sokkal fontosabb volt maga a zene, mint a körítés.

amorphis_p2010_04

Való igaz, hogy nem tartoznak a leglátványosabb csapatok közé, de Tomi érkeztével sikerült egy olyan frontembert találniuk, aki ebben a viszonylatban is elviszi a hátán a produkciót, a többieknek így csak a muzsikálásra kell koncentrálniuk. Azt pedig természetesen a legmagasabb szinten művelik, ahogy azt rögtön a nyitó Skyforgerben meg is csodálhattuk. Nem kis húzás volt tőlük ezzel a nótával indítani, amit a Sky is Mine, valamint a From the Heaven of my Heart követett; nyitásnak tehát jókora ízelítőt kaptunk az utolsó lemezről.

amorphis_p2010_38

Számomra a buli csúcspontja az ezt követő hármas volt, melyet a kedvenc Tomis dalom, a Smoke nyitott. A dallamos témák után ebben végre höröghetett is kicsit, majd következett a számomra mai napig etalon Elegy lemezről a nyitó Better Unborn, valamint a Song of the Troubled One. Mivel a banda korai dalainak Tomi Jutsennel újravett verzióit tartalmazó Magic & Mayhem mindössze két hónapja jött ki, arra számítottam, hogy további csemegéket hallhatunk majd az első három lemezről.

Amorphis setlist:

Skyforger
Sky Is Mine
From the Heaven of My Heart
The Smoke
Better Unborn
Karelia
Song of the Troubled One
Exile of the Sons of Uisliu
Silent Waters
Alone
My Sun
Silver Bride
Black Winter Day
---
Thousand Lakes
Into Hiding
House Of Sleep
My Kantele

Az Exile of the Sons of Uisliu után azonban a szuperfogós Alone érkezett az Am Universumról, majd jöttek ismét az új dalok, a My Sun és a totál sláger Silver Bride. A ráadás előtti utolsó nóta aztán megint az ős fanok kedvéért szólt, ez volt a Black Winter Day. Ekkor járhattunk olyan hatvan percnyi játékidőnél, ami – valljuk be –, nem túl sok. A ráadásba három nóta fért bele – Into Hiding, House of Sleep, illetve az elmaradhatatlan My Kantele, de összességében így sem töltöttek többet bruttó nyolcvan percnél odafönt.

Az utóbbi időben kissé méltatlanul hanyagolt Tuonela – Am Universum – Far from the Sun hármast most is csak az egy szem Alone képviselte, pedig ezeken a lemezeken is van néhány igazán fasza nóta. Legközelebb legalább néhányat szeretnék hallani róluk, hisz mondjuk a Greed biztos nagyon feküdne Tominak, de a Day of Your Beliefs-t, a Goddess of the Sad Mant vagy a Grieve Stricken Heartot is szívesen meghallgatnám vele. Persze mindettől függetlenül ez egy remek buli volt, de az is igaz, hogy a 2007-es koncertet ezúttal nem sikerült lekörözni.

Kiss Gábor

További fotók:
Amorphis
Orphaned Land

 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hirdetés

Friss

Hozzászólások

Galériák

 

Deep Purple - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2014. február 17.

 

Queensryche - Budapest, Club 202, 2013. október 23.

 

Riverside - Budapest, Diesel Klub, 2011. május 6.

 

Slayer - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2011. április 8.

 

Muse - Budapest, Sziget fesztivál, 2010. augusztus 15.

 

Wackor - Budapest, A38, 2004. szeptember 29.