Nemzedékeken átívelő közönségről és az elmúlt ötven évet remekül keretbe fogó turnéról beszélt egy friss interjúban Dave Murray. Az Iron Maiden gitárosa szerint összességében sikerült jó egyensúlyt találnia a zenekar és a család között az évek során.
Múlt héten, két koncerttel Budapesten indult az Iron Maiden aktuális Run For Your Lives turnéja. A Music Radar a körút alkalmából interjút készített a csapat egyik „csendes” tagjával, Dave Murray gitárossal, akivel a Blaze Bayley-éra is szóba került. „Blaze remek énekes és nagyon rendes arc volt, tényleg kedveltem – mondta Murray. – De amikor Bruce távozott és csatlakozott hozzánk, hátraléptünk egyet. Hirtelen minden olyan volt, mintha elölről kezdtük volna a dolgokat. A lendületes emelkedés után hirtelen visszaléptünk. Akkoriban is élveztük a zenélést, de néha felmerült bennem, meddig létezik még a zenekar. Aztán utána, ugyanilyen hirtelen visszatért Bruce meg Adrian, és egyszerre megfiatalodtunk.”
Ugyanez Dave szerint a Maiden közönségére is áll. „Ma is sok fiatal srác jelenik meg a koncerteken. De az is jellemző, hogy a szüleik hozzák őket. Azelőtt az volt a jellemző, hogy csak bizonyos kor fölött jártak az emberek a koncertjeinkre, de mostanra nemzedékeken átívelő dologról beszélünk: három vagy négy generációt is átfogunk. Maga a pályafutásunk pedig hullámvasútszerű volt. Eleinte rengeteget utazgattunk ide-oda otthon: minden Londonban kezdődött, onnan gyűrűzött tovább, majd végül az egész bolygóra kiterjedt. A ’80-as években lendült mozgásba a gépezet, és onnantól kezdve sosem álltunk meg: album, turné, album, turné…”
Murray cseppet sem bánja, hogy mindig a háttérben dolgozott az Iron Maidenben. „Minden zenekarban szükség van olyanokra, akik húzzák maguk után a dolgokat, és Steve-ben a kezdetektől fogva megvan ez. Steve, Bruce és Rod Smallwood töltik be ezt a szerepet. Ami engem illet, nekem jobban fekszik, hogy csak csapattag vagyok: nyugodtan élvezhetem ezt az egészet, és nem kell idegesítenem magam semmilyen baromságon. Egyszerűen ilyen a természetem. Meglehetősen nehéz felbosszantani, mert egyszerűen az idő vesztegetésének tartom bosszankodni dolgokon. Nem jellemző rám a dühöngés, ráadásul ezeket az érzelmeket az ember a játékába is becsatornázhatja. A zenélés bizonyos értelemben önterápia is. Úgyhogy nincs szükségem dühkezelésre sem, egyszerűen csak örömömet lelem a zenében.”
Dave utólag, visszatekintve a zenekar karrierjére, mindössze egyetlen dolgot bán: hogy annak idején sok közös hónap kimaradt a gyerekeivel a turnék miatt. Végül azonban ezt az oldalt is sikerült egyensúlyba hoznia. „Az ember természetesen folyamatosan igyekszik fenntartani ezt a szoros kötődést a gyerekeivel, de nyilván meg kell hozni bizonyos áldozatokat, ha azt csinálod, amit annyira szeretsz. Ezzel a mostani ötvenéves jubileummal pedig összességében szép mindent átfogni, és azt mondhatjuk: végül is sikerült anélkül végigcsinálni ezt az egészet és közben még a családdal is sikerült úgy zsonglőrködni, hogy közben bármelyik oldal hiányt szenvedett volna.”
A Blaze-éra végnapjairól és a jelenlegi felállás összejöveteléről nemrég mi is részletesen írtunk a Brave New World lemez kapcsán.
