Shock!

december 03.
szombat
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Toxik: Dis Morta

toxik_cEredetileg Tokyo néven, New Yorkból indult a Toxik, akik rövid ideig Mantikorként is működtek, mielőtt felvették végleges nevüket, és leszállítottak két lemezt, melyek maguk voltak az anno techno-thrashként aposztrofált műfaj nagybetűs Esszenciája. A mániákus riffelést és eszelős tekeréseket felvonultató csapat a kor sztenderdjeinek megfelelően, szövegeiben a környezetszennyezés, a drogok és a társadalmi szakadék kérdéseit járta körül, Ed Repka (lásd még többek között Evildead, Megadeth, Dark Angel) által tervezett borítókba csomagolva. Két nagylemez (World Circus – 1987 és Think This – 1989) után aztán elég hamar, 1992-ben bedobták a törülközőt, és bár 2007-ben is volt egy rövid reunion körük, 2013 óta aktívak újra igazán.

A hőskorban rögzített lemezekről ma már csak az alapító gitáros Josh Christiant találjuk a fedélzeten, aki mellett 2019-ben, a másik hathúros Eric van Druten érkeztével stabilizálódott a felállás. 2020-ban Kinetic Closure címen volt egy gyűjteményes anyaguk, ami az első két nagylemezről összeválogatott dalok újravett verzióit tartalmazta, és kijött két EP is az évek során, de a Dis Morta 1989 óta az első nagylemez, amin kizárólag vadonatúj dalok találhatók. Minden szerzemény friss tehát, sem a 2017-es Breaking Clas$ EP-ről, sem a 2020-as In Humanityről nem került fel ide semmi, annak ellenére, hogy ez a két anyag sajnos totál elsikkadt.

megjelenés:
2022
kiadó:
Massacre
pontszám:
8 /10

Szerinted hány pont?
( 6 Szavazat )

Kérdés, hogy a Dis Morta el fog-e, hiába van ugyanis egyértelműen thrash revival, a régi nagyok mellett leginkább a sörlóbáló partibrigádok hasítanak (lásd Municipal Waste vagy Gama Bomb), a Toxik-féle agyas, sűrű, tüskés cuccoknak nem feltétlenül van piaca most sem. Zero Hour- vagy Vektor-fanok persze simán rákaphatnak Christianékre, de ahogy 1989-ben sem kígyóztak sorok az ilyesmiért, úgy 2022-ben sem hiszem, hogy kiemelkedő lenne a kereslet az efféle muzsikákra. Szóval – bár kétségtelen, hogy remekül mutat egy kultikus Toxik-felvarró a farmermellényen – a Dis Mortát is leginkább az a maroknyi ember fogja csak hallgatni, aki tette ezt már harminc ével ezelőtt is. Ők meg úgyis mind ott lesznek a vasárnapi Vio-lence & Co. thrashorgián, szóval az ottani nézőszám alapján kábé belőhető lesz az is, mire számíthat itthon a Toxik.

Ne legyen igazam persze, és kívánom, hogy a Dis Morta kiemelje a bandát a sokadvonalból, kétségtelen ugyanis, hogy a lemezanyag alapján nem ott lenne a helyük. Bár – ahogy fentebb már írta – ez az a fajta reunion, amiben mindössze egyetlen régi tag vesz részt, a zene mégis abszolút párhuzamba állítható a hőskorral. Nem csoda, hiszen Josh írta kompletten az egészet, Ron Iglesias magas hangja meg egyértelműen rokon a klasszikus felállás énekese, Mike Sanders orgánumával. És ugyan underground nagy nevek már nincsenek a csapatban (a Heathenben is doboló Jim DeMaria tán a legismertebb arc, de megfordult náluk korábban az ex-Flotsam- és jelenlegi Overkill-dobos Jason Bittner, illetve a 2018-ban elhunyt ex-Death, ex-Iced Earth-gitáros Ralph Santolla is), a kisebb formációkban edződött felállás tagjai eszement jól muzsikálnak.

A Dis Morta 45 perce tíz rendkívül sűrű, többnyire nagy sebességgel elővezetett, technikás thrashtételt rejt, amikkel nem könnyű megbarátkozni ugyan, viszont maximálisan meghálálják a befektetett energiát. Ez is olyan lemez tehát, ami az elején gyakorlatilag átrobog rajtad, de ha már kezded magad kiismerni a riffáradatban, illetve a füled is ráállt Iglesias falzettjeire, meg fogod találni a kapaszkodókat. A felvezető kislemezeként bedobott Creating The Abyss, a címadó, a lemez tán leggyilkosabb riffjét felvonultató Feeding Frenzy vagy a Mekong Delta dolgait idéző, és így nálam tuti nyerő, speed metalos Devil In The Mirror adja majd meg magát a legkönnyebben, így ha ezek bejönnek, nyugodtan szánj időt az egész lemez alapos feltérképezésére. Nem mondom, hogy kifordítják vele négy sarkából a műfajt, de az biztos, hogy még manapság is ritkaságszámba megy ez a fajta és ilyen minőségű thrash metal.

 

Hozzászólások 

 
#6 Equinox 2022-11-23 22:44
Idézet - Scarecrow:
Idézet - Equinox:
Idézet - Scarecrow:
Nekem év egyik legjobbja ez a végletekig veszett és mellette fogyaszthatóan komplex "thrash opera" album. Ha 30x nem ment le eddig ez a lemez, akkor 1x se. :)

Talán a legutóbbi Agent Steel anyag volt ennyire elvetemült sikolyorgia, csak az a komplex váltások nélkül ugye.

Az új Agent Steelen elég kevés az ihlet, ezen remélem több. Bár a felvezető single alapján nem tetszett a vokál itt se...


Akkor ez szerintem nem a te albumod lesz. :)

Gondoltam :) Think This meg World Circus mindentől függetlenül kedvenc, de jó énekesek is kellettek hozzájuk.
Idézet
 
 
#5 Scarecrow 2022-11-23 19:19
Idézet - Equinox:
Idézet - Scarecrow:
Nekem év egyik legjobbja ez a végletekig veszett és mellette fogyaszthatóan komplex "thrash opera" album. Ha 30x nem ment le eddig ez a lemez, akkor 1x se. :)

Talán a legutóbbi Agent Steel anyag volt ennyire elvetemült sikolyorgia, csak az a komplex váltások nélkül ugye.

Az új Agent Steelen elég kevés az ihlet, ezen remélem több. Bár a felvezető single alapján nem tetszett a vokál itt se...


Akkor ez szerintem nem a te albumod lesz. :)
Idézet
 
 
#4 Equinox 2022-11-23 18:05
Idézet - Scarecrow:
Nekem év egyik legjobbja ez a végletekig veszett és mellette fogyaszthatóan komplex "thrash opera" album. Ha 30x nem ment le eddig ez a lemez, akkor 1x se. :)

Talán a legutóbbi Agent Steel anyag volt ennyire elvetemült sikolyorgia, csak az a komplex váltások nélkül ugye.

Az új Agent Steelen elég kevés az ihlet, ezen remélem több. Bár a felvezető single alapján nem tetszett a vokál itt se...
Idézet
 
 
#3 Scarecrow 2022-11-23 16:05
Nekem év egyik legjobbja ez a végletekig veszett és mellette fogyaszthatóan komplex "thrash opera" album. Ha 30x nem ment le eddig ez a lemez, akkor 1x se. :)

Talán a legutóbbi Agent Steel anyag volt ennyire elvetemült sikolyorgia, csak az a komplex váltások nélkül ugye.
Idézet
 
 
#2 Windir 2022-11-23 14:21
A cikk is hasonlóan technikás, mint maga az anyag. :) Látszik, hogy képben van az író, köszönet érte!
Idézet
 
 
#1 Nordmann 2022-11-22 09:45
OFF!

Sziasztok! Esetleg terveztek írni Ayreon - Universal Migrator albumának felturbózott verziójáról? Első hallgatásra kicsit meglepően nyúlt hozzá, még nem sikerült eldöntenem, hogy jót tett-e neki. Az Electric Castle remix egyértelműen jobb lett az eredetinél. Na és az új Muse? Annyira azért nem reménytelen, mint elsőre tűnt. Pl. van benne egy dal, ami tényleg mintha korai Queen lenne.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Friss

Hozzászólások

Galériák

 

Slipknot - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2015. február 5.

 

Lillian Axe - Budapest, Club 202, 2012. szeptember 12.

 

Megadeth - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2011. április 8.

 

Apocalyptica - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. február 23.

 

Accept - Budapest, Club 202, 2011. február 2.

 

Muse - Budapest, Sziget fesztivál, 2010. augusztus 15.