Eleinte ferde szemmel néztem az újjáalakult Ossian működését, de azt hiszem '99-ben be kell látnom, ez a zenekar - az a zenekar! És, hogy kétség se maradjon e felől, az LP hosszúságú minialbum két vadiúj nyitódala (Az utolsó lázadó, Halálvadász) teljes mértékben megnyugtatta felkorbácsolt lelkemet.
Valóban kitűnő zenészeket gyűjtött maga mellé Paksi Endre, s egyúttal azt is meg merem kockáztatni, hogy kimondjam: jót tett ez a vérfrissítés. Akét új nóta után egy igazi koncertre született szám következik, az Acélszív album Kérte dala, amelyet vendgszereplőivel már most bemutatnék az ország klubjaiban. Vendégek: Kalapács Józsi (Omen, ex-Pokolgép), Sárközi Lajos (Omen), Szekeres András (Junkies), Pavelka Gyula (ex-Akela), Hegyi Kolos és Füleki Sándor (Mood).
Az EP különlegességét további dalok erősítik a sorban, számomra ismét két új nóta következik, lévén a '86-os demofelvételről származó instrumentális Akciót és Legyen rockot sajnos nem ismertem, ezáltal a '99-es újrakevert verziók olyanok, mintha ma születtek volna. Legvégül öt olyan koncertfelvétel zárja az albumot, melyek nem kerültek fel a tavalyi koncertalbumra: Legyen miénk az élet, Bűnös város, A magam útját járom, Mire megvirrad, Rocker vagyok. Az 5 felvétel tavalyi társaihoz hűen szintén kitűnő hangzást kapott, ezzel teljesértékűvé téve bármelyik Ossian rajongó repertoárját.
A szeptemberben várható új nagylemezig még sokat kell aludni, de szerencsére addig is "könnyebben telik az idő"...
