Shock!

március 19.
kedd
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Hellyeah: Unden!able

hellyeah_cIsmét itt a zenekar, amelyik nem önmaga jogán híres, hanem alapvetően azért, mert egy olyan híres ember dobol benne, aki valaha még híresebb volt, hiszen a világ egyik leghíresebb metalzenekarában játszott, ráadásul a világ egyik leghíresebb metalgitárosának híres testvére. Mindezt ezúttal nem azzal a kendőzetlen keserűséggel írom, mint tettem egykoron Phil Anselmo esetében, inkább a várakozás, a „hátha most" élmény halványulásával és eltűnésével. Mert nagyjából a második album környékén kikristályosodott, hogy a Hellyeah (bármit is mond Vinnie Paul világmegváltásról és Pantera-színvonalról) a középkategórián belüli felsőosztályban csücsül békésen, nyugodtan és biztonságosan, s ebből a komfortzónából nem nagyon akar kilépni. Hülye is lenne, ez a történet nem erről szól.

Az Unden!able esetében egyébként érezhető a próbálkozás, hogy a csapat még markánsabban mutassa meg magát elődeinél, ám valahogy most is elsikkad a kezdeti lelkesedés, mintha egy hatalmas, tesztoszterontól vaskos üvöltés után suttogásba csapna át a beígért orkán. A hiányérzet azonban alapvetően nem a produktum nívótlanságából ered, miután messze nem nívótlan, inkább a zenekart és annak dobosát körüllengő túlhájpolt misztikumban. Nincsen ezzel semmi gond, csak tudni kell lecsupaszítani a mítoszt, és helyén kezelni a dolgokat. Ha így teszünk, a Hellyeah pontosan annak tudja mutatni magát, ami: egy rendkívül kedvelhető, szórakoztató bulicsapatnak, akiket szívesen hallgatunk, bólogatunk rájuk ezerrel a nyári teraszos sörözéseken vagy a koncerteken, de eszünk ágában sincs kanonizálni.

megjelenés:
2016
kiadó:
Eleven Seven
pontszám:
7 /10

Szerinted hány pont?
( 16 Szavazat )

Az új album érezhetően a szottyos, kemény hangzást erősíti, kevesebb déli beütéssel és sokkal több markáns motívummal. Kategóriáján belül baromi erős anyag, tehetséges és (a szó legjobb értelmében vett) lelkes zenészektől, élükön persze az összetéveszthetetlenül püfölő, imádnivalóan hörcsögfejű Vinnie Paullal és a változatlanul energiabombákat szopogató Chad Grayjel. Megy minden, mint a karikacsapás, nehéz lenne olyan nótát előkapni, ami kilóg az albumról (a 10-34-et hagyjuk, értelmetlen külön trackként feltüntetni, de ha utalás Máté evangéliumára, akkor még az is helyén van). Sodró, dinamikus anyag ez, veszettül dögös alapokkal és jól eltalált, énekelhető refrénekkel. Igazi bikazene, ami egyszerre agresszív és dúdolható, vicsorgó és mosolygós. Néhol tényleg panterásan őrül meg az egész (Grave), máskor (Human) szinte látom magam előtt, ahogyan autósampontól lucskos bikinijű csajok sikálják óriási mellükkel a motorháztetőt a tengerparton, szöveg ide vagy oda. Az album kiemelt tétele persze a Phil Collins-nóta átdolgozása, rajta az original Dime-gitárral. Tényleg jó lett, kicsikét kakukktojás ugyan, de feldolgozásnak tökéletesen megállja a helyét, és ebben az esetben még csak el sem kell vonatkoztatni a bevezetőben vázolt „híres emberek híres nótát játszanak" alapgondolattól, miután itt valóban erre megy ki a játék.

Összességében semmi probléma nincs az albummal. Sokszor hallgatható, minőségi anyag, ha helyén kezeljük a zenekart, és nem akarjuk mindenáron Vinnie Paul mutatóujjának irányát követni, ami még mindig a Panterára irányul, tök feleslegesen egyébként. Ez a zene más, ezek a zenészek mások, ez az irány más. Ráadásul teljesen jó irány, felesleges összekeverni az ösvények neveit a térképen, attól csak összezavarodik a jónép, és (rajongói lelkülettől függően) megpróbál olyasmit is belemagyarázni a dolgokba, amelyek a valóságban nem is léteznek. Az Unden!able mocskosul szerethető és bármennyiszer hallgatható album, amennyiben elfogadjuk annak, ami, és nem akarjuk feljebb tuszkolni a kelleténél, az egykori aranykorra gondolva, nagyokat sóhajtva, túllihegve az egyszeregyet és agyonajnározva azt, amin nincs mit. Ami ezt a részét illeti, csak visszautalhatunk az előző albumra. Ha van tökön ragadott lényegi megfogalmazása a Hellyeah munkásságának, az Draveczki kolléga gyorsan kopó billentyűzetéből és 2014-ből származik: „olyan, mintha, de mégsem." Az Unden!able esetében picit feljebb tolhatjuk a pontszámot: „Még olyanabb, mintha, de még mindig nem."

 

Hozzászólások 

 
+3 #11 Ambivalent 2016-06-18 11:59
Idézet - bjorn:
Idézet - Ambivalent:
Nekem is tetszik a lemez, az viszont egy picit nem, hogy Kevin Churko egyre több 5FDP-t és In This Moment-et csempészik a HellYeah stílusába. A Human ezt kapásból be is mutatta, mikor kijött. Tetszik az a dal, de pl. a refrén előtti apró kiállás egy az egyben puncs. Ennyire nem lenne szabad teret engedni a producereknek a dalszerzési folyamatokban, szerintem. A jellegzetessége k enélkül is jelen szoktak lenni.


Amugy Kevin Churko jo producernek szamit? Mert a lemezen kb. 1 db valos dobhang nincs.

Az általa producerelt lemezek bővelkednek digitális csodákban, ez tény, ezt jó párszor ki is emelik, főleg a dobot. Ennek ellenére azért nem rossz albumok kerülnek ki a kezei közül, szerintem. A HellYeah-nél amúgy a Band Of Brothers-nél kezdődött el a - mondjuk úgy - furcsa dobhangzás. Ahhoz Churko-nak még nem volt köze. De szerintem a két Churko-s lemez dobhangzása még mindig jobb, mint az előbb említett lemezé.
Na, de ezek a digitális belenyúlkálások KC-ra jellemző dolgok, eddig ok. Viszont az már nem egészen, hogy pl. a lentebb említett Love Falls, - ami végül is valóban nem rossz dal, de - In This Moment dal. Simán énekelhetné Maria Brink is, sőt, hát Chad ugyanúgy dallamizál, ahogy Maria szokott.
Szóval egy tagonként is többet megélt zenekart újabb hullámra átformálni úgy, hogy közben csökken az adott zenekar saját stílusa/megszólalása, az az szerintem, ami (jó vagy) nem jó.
Idézet
 
 
+1 #10 bjorn 2016-06-17 15:16
Idézet - Ambivalent:
Nekem is tetszik a lemez, az viszont egy picit nem, hogy Kevin Churko egyre több 5FDP-t és In This Moment-et csempészik a HellYeah stílusába. A Human ezt kapásból be is mutatta, mikor kijött. Tetszik az a dal, de pl. a refrén előtti apró kiállás egy az egyben puncs. Ennyire nem lenne szabad teret engedni a producereknek a dalszerzési folyamatokban, szerintem. A jellegzetessége k enélkül is jelen szoktak lenni.


Amugy Kevin Churko jo producernek szamit? Mert a lemezen kb. 1 db valos dobhang nincs.
Idézet
 
 
-2 #9 Csumbó Kapitány 2016-06-17 14:10
Idézet - FAEN!:
Idézet - Csumbó Kapitány:
kicsit soxor van leírva a cikkben ugyanaz....


az irónia gombot nyomd be, hátha úgy megérted.

na persze...iróniával az összes szarból arany lesz :)
Idézet
 
 
+6 #8 Ambivalent 2016-06-16 19:38
Nekem is tetszik a lemez, az viszont egy picit nem, hogy Kevin Churko egyre több 5FDP-t és In This Moment-et csempészik a HellYeah stílusába. A Human ezt kapásból be is mutatta, mikor kijött. Tetszik az a dal, de pl. a refrén előtti apró kiállás egy az egyben puncs. Ennyire nem lenne szabad teret engedni a producereknek a dalszerzési folyamatokban, szerintem. A jellegzetessége k enélkül is jelen szoktak lenni.
Idézet
 
 
+4 #7 notreadam 2016-06-16 16:24
Nekem kifejezetten tetszik ez az anyag , bivaly az biztos mind hangzásban mind a dalok tekintetében. Sokaknak lehet hogy az olyan nóta mint a Love Falls nem jön be ,de nekem ez is b...ottul bejön , szerintem illik hozzájuk.
Idézet
 
 
+5 #6 Thomas75 2016-06-16 15:47
Idézet - l,gfhlpsrtzh:
2016 közerpén szánalmas már a fél cikkben a múltjáról beszélni a zenekar egyik tagjának....

Pedig van jelene is neki, nekem egyértelműen tetszik az album, legalább van öt szám, amit tudok pörgetni megállás nélkül. De az egész album jól gyomroz. :)
Idézet
 
 
+4 #5 Dead again 2016-06-16 15:23
Nem rossz, de az előző lemez jobban tetszett. Adok még neki időt.
Idézet
 
 
+5 #4 Cherub 2016-06-16 09:42
Idézet - l,gfhlpsrtzh:
2016 közerpén szánalmas már a fél cikkben a múltjáról beszélni a zenekar egyik tagjának....

Ha abbol el akkor nehez masrol. szar ez az egyuttes.
Idézet
 
 
+3 #3 l,gfhlpsrtzh 2016-06-16 09:34
2016 közerpén szánalmas már a fél cikkben a múltjáról beszélni a zenekar egyik tagjának....
Idézet
 
 
#2 FAEN! 2016-06-16 09:18
Idézet - Csumbó Kapitány:
kicsit soxor van leírva a cikkben ugyanaz....


az irónia gombot nyomd be, hátha úgy megérted.
Idézet
 
 
+3 #1 Csumbó Kapitány 2016-06-16 09:07
kicsit soxor van leírva a cikkben ugyanaz....
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Nitzer Ebb - Budapest, Dürer Kert, 2011. május 1.

 

Megadeth - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2011. április 8.

 

Dark Tranquillity - Budapest, Dürer Kert, 2010. október 14.

 

Muse - Budapest, Sziget fesztivál, 2010. augusztus 15.

 

Whitesnake Tribute Band - Budapest, Petőfi Csarnok, 2010. május 4.

 

Watch My Dying - Gödöllő, Trafó, 2003. május 23.