Pénteken új szólóalbummal jelentkezik Arjen Anthony Lucassen. Az Ayreon agytrösztje ugyanakkor most egy elfekvő Star One-felvételt mutatott be.
2022-ben jelent meg a Star One legutóbbi lemeze, a Revel In Time, amelyen az egyik változatban Joe Lynn Turner, a másikban Alessandro Del Vecchio énekelte a The Year Of ’41 című dalt. Ám, mint most kiderült, Arjen Lucassen terve eredetileg nem ez volt. „Hölgyeim és uraim, ismerjék meg a világ egyik legjobb énekesét: Dino Jelusicket! – mondja Arjen. – Eredetileg ő énekelte volna a számot, és fel is vette, de sajnos nem használhattuk az akkori kiadójával felmerült problémák miatt. Mostanra azonban ezek a gondok megoldódtak, így végre teljes pompájában mutathatjuk be a számot! Csak figyeljétek, mennyire erőteljes, lélekkel teli módon énekel Dino, és egyből értitek majd, miről beszélek!”
A Joel Hoekstrát és Jens Johanssont is felvonultató dal alább meghallgatható ebben a friss verzióban. Arjen új szólóalbuma, a Songs No One Will Hear szeptember 12-én jelenik meg.
Hozzászólások
Pedig Dino tényleg hatalmas. Pár hónapja volt egy (zenei körökben) hatalmas botránya Ken Templinnek, az önjelölt énektanárnak aki lebukott azzal hogy playback-elt a saját koncertjén. Azon a koncerten vendégként fellépett Dino Jelusick és amennyire Ken-t cinkelte az összes önjelölt és hivatásos kritikus, Dinoról ugyanannyira egyöntetűen mondta azt mindannyiuk hogy hatalmas énekes és hogy többet érdemelne annál hogy egy ekkora kóklerrel bohóckodjon. Még akkor is ha valószínűleg rendesen megfizették érte.
Megmondom őszintén hogy nekem még egyenlőre oké a srác. Néha tényleg úgy tűnik mint ha sok lenne belőle, pedig igazából negyed annyi lemezen sem szerepelt még mint Jeff Scott Soto ennyi idős korában. :D
Viszont az tény hogy ha a Frontiers kiadónál marad valószínűleg előbb-utóbb kiégetik majd mint Ronnie-t is. (Aki szerintem szintén egy hatalmas énekes a maga kategóriájában csak valahogy még nem találta meg azt a zenekart amiben ezt tényleg be is tudná bizonyítani.)
Én mondjuk konkrétan ott tartok, hogy ha meglátom valahol Dino Jelusick nevét, akkor már a szédulés kerülget. Ugyanúgy szarrá nyomják a palit, mint pár éve Ronnie Romero-t..
Dino és el fog forgácsolódni a kéthavi megjelenések között.