Bemutatta első új dalát az Exodus. Az ismét Rob Dukes frontemberrel dolgozó banda friss művének címe Goliath, és a márciusi megjelenés után nem sokkal ismét Budapesten koncerteznek.
Csaknem két teljes albumnyi anyagot, tizennyolc dalt rögzített a stúdióban az elmúlt két év folyamán az Exodus, akik a tavaly év elején visszatért Rob Dukesszal a mikrofonnál véglegesítették a dalokat az ismét elbúcsúztatott Steve „Zetro" Souza posztján. Az első lemeznyi adag március 20-án, Goliath címmel jelenik meg a Napalm gondozásában, és az első stúdióalbum a bandától a 2021-es Persona Non Grata óta. „Kibaszott óriási a lemez – mondta Gary Holt gitáros még év végén egy interjúban. – Nagyon büszkék vagyunk rá, mert gyilkos. Tudom, hogy mindenki ezt mondja az új lemezéről, de ez most tényleg ennyire jól sikerült. Nemrég felhívtam Tom Huntingot és azt mondtam neki, hogy elsírom magam, annyira jó. És tényleg ennyire kurva jó! Valami igazán különlegeset sikerült összehoznunk. Minden a dalok körül forog. Nagyon zúzós a zene, de valóságos himnusz az összes dal, és roppant változatos is a lemez. Az Exodus számos különböző aspektusa felvonul rajta, a káprázatosan gyors témáktól kezdve a valaha írt leglassabb, legsúlyosabb dolgainkig. A piramis csúcsán pedig Rob éneke helyezkedik el."
A lemezre az alábbi dalok kerülnek fel:
01. 3111
02. Hostis Humani Generis
03. The Changing
04. Promise You This
05. Goliath
06. Beyond The Event Horizon
07. 2 Minutes Hate
08. Violence Works
09. Summon Of The God Unknown
10. The Dirtiest Of The Dozen
A 3111 máris meghallgatható. Az Exodus a tavaly júniusi magyar koncert után április 13-án ismét Budapesten koncertezik, ezúttal a Kreator, a Carcass és a Nails társaságában. Részletek itt.
Hozzászólások
Mondjuk nekem már az utolsó Zetrós album se tetszett.
Sajnos Gary is kiírta már magából rég az igazán jó témákat...
Nekem az Exodus a Tempo of the Damned albummal lezárult, nincs harag vagy bármi(milyen nagyvonalú vagyok), de a Dukes-éra már rohadtul nem érdekelt, és így csodálatos befejezése is volt a sztorinak.
Kár, hogy nem mertek egy merészebbet lépni, például két énekessel továbbmenni. Az valóban izgalmas irány lehetett volna, új dinamikát adva a daloknak.
Kíváncsi vagyok, hogy a rengeteg megírt dal közül vajon mind karakteres lesz-e, vagy megint kapunk egy halom töltelékszámot. Hátha nem csalódunk akkorát, mint a Dark Angel legutóbbi lemezénél, ami számomra nem volt más, mint egy végeláthatatlan thrash cséphadarás. Ez az aktuális szám is nálam egy nagy nulla. Ilyet gyakorlatilag bármelyik friss thrash banda megírhatna, akik még bizonyítani akarnak. Komoly, hogy a gitár„szóló” is kimerül a tremolókar rángatásában?
A borítóról már ne is beszéljünk. Egyszerűen óvodás. Nyugodtan felveszi a versenyt a Pokolgép Éjszakai bevetés borítójával, ami szintén egyfajta „csúcsteljesítm ény” volt annak idején. A téma megint a sablonos: amerikai apokalipszis: háborús félelemkeltés, világvége-hangulat, amit már ezerszer láttunk. A filmipar is tele volt katasztrófafilm -klisékkel, de amikor 2001szeptemberében a két repülő belepukkant New Yorkban az ikertornyokba– akkor hirtelen mindenki összecsinálta magát. Ide már tényleg csak King Kong hiányzik a borítóra, bár ő sem volt ott, amikor dőltek a tornyok.