Itt a legújabb Trottel lemez, egy viszonylag új felállással, a felvételek óta Csabi (dob) távozott és visszatért helyette egy régi tag, Ákos. Elsütöm megint azt a már szinte unásig ismételt szlogenemet, hogy nincs két egyforma Trottel album, de ez jelen esetben fokozottan igaz.
|
megjelenés:
2000 |
|
kiadó:
Trottel Records |
|
pontszám:
10 /10 Szerinted hány pont?
|
Súlyarányok változtak az eddigi hangzáshoz képest a gitár rovására, lévén, hogy az mostanra eléggé háttérbe szorult, Kaktusz gitárját letéve inkább billentyűzik mostanában. Az új megszólalás jellegzetessége még a hegedű (Szabados Györgyi) jelenléte, ill. az ütőhangszerek fokozottabb használata a hagyományos dobsound erősítésére, színesítésére. Rupaszov Tomi pedig változatlanul az egyik legjobb és legagyafúrtabb basszusgitáros itthon, és remélem, ez még sokáig így marad.
Nos, nagyon jó lett ez a CD, bár - mint sok más esetben is elmondtam már - koncerten ez is sokkal fogósabb, mozgalmasabb. Van itt minden a klasszikus Trottel-hangzás mellett, space hatások, pszichedelikus rock a legnagyobb előd, a Hawkwind nyomdokain, sok-sok népzenei harmónia ill. megoldás, némi jazz-rock-fusion, ill. a tény, hogy az eddigi tematikusabb szövegeket is felvonultató albumokhoz képest itt általában csak effektjellegű az ének. Az anyag - szerintem - a harmadik számtól kezd húzni igazán, de ennyi idő kell is, hogy rátekergesd a füled, az én favoritom tehát most a 4. track (Movement). Remek, modern hangzású iker-lemez ez az előző Interference albummal együtt, melyen már tetten érhetőek voltak az új hangzás egyes jellegzetességei. Ennyi.
