Shock!

április 08.
szerda
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Ákos: Idősziget

akos_cNe fáradj, azt hiszem, már minden létező indokot hallottam arra vonatkozólag, miért nincs semmi keresnivalója Ákosnak a Shock! oldalain – mi több, ezek egy részével magam is egyetértek. Nem a csípőből személyeskedő és/vagy politizáló észrevételekkel, hanem azokkal, akik esetleg még a kapcsolódó nótákat is meghallgatták a véleményeregetés előtt. Egy normális közegben persze eleve a zenéről kellene szólnia ennek a meccsnek, de ez esetünkben akkora illúzió, hogy még így leírva is csak röhögni tudok rajta. A másik közkedvelt megközelítés a pop = fos axióma felemlegetése, ők is tömött sorokban érkeznek a koncra, és rendre elfelejtik, hogy a legigazabb, lánglelkű teuton hősök muzsikája sem szükségszerűen zseniális, és ugyanígy a popzene is kitermeli a maga értékeit, a sok szemét mellett. Nem azt mondom, hogy értékteremtésül megteszi a mágikus négy betű felvésése a borítóra, mindössze azért erőltetem ezt, mert szeretem ezeket a dalokat, szerettem már a Karcolatok idején is, és még most, bő huszonöt (!) évvel később is így érzek. Ha helyből távolugrásra képes, magyar nyelvű slágerekről van szó, Ákos folyamatos sikertörténetet ír.

megjelenés:
2019
kiadó:
  Falcon Media
pontszám:
8,5 /10

Szerinted hány pont?
( 121 Szavazat )

Eleve milyen indoklásra van szükség egy olyan lemez mellé, ahol a zenekarban Madarász Gábort, Bánfalvi Sándort és Kálló Pétert (Slowmesh, de időtlen idők óta hangszerész fegyverhordozóként működik itt) találjuk? Ráadásul Ákos is nagyon rég nem vette annyira rockosra a hangzást, mint az utóbbi két évben. A főkolompos a '80-as évek arénahangzását, illetve a Simple Minds és a Tears For Fears hatását emlegeti a friss produkció kapcsán, és ha szerinte ez a hívószó, legyen úgy, én nem vitatkozom. Természetesen átsüt az egészen, hogy Ákos ott állt a munka minden eleme mögött, virgabemutatót és horzsoló riffszörnyeket nem itt kell keresni, de a szintirocknak nevezett legutóbbi korszak is csak szőrmentén köszön vissza – ezek csupán szimpla, de igényesen megformált, csúcshangzásba csomagolt popdalok, amelyekhez a szokásosnál is nehezebb bármilyen különösebb magyarázatot fűzni. Nem akarom elkenni azt a témát sem, hogy a most is hangsúlyosan megjelenő istenkereső/fáklyavivő szerep mellett Kovács úr aktuálpolitikai üzeneteit is megtaláljuk a dalokban. Nem kell ezzel egyetérteni, én sem teszem, de számomra eddig még sosem volt ez annyira zavaró, hogy emiatt megorroljak, ráadásul Ákos lényegesebben elegánsabban tette és teszi ezt, mint azt az önjelölt véleményvezérek csinálják, szintén a saját táborukat kiszolgálandó.

Szóval a ténylegnemtudomhányadik szólóalbumon hősünk újfent megújult, számomra egészen megdöbbentő, mennyire hitelesen hozza ezeket a figurákat Gahan Dávidtól, majd Daloló Táltostól kezdve most a tábortűznél saját lányával együtt visszafogottan nosztalgiázó Pannon Stingig. És jók a dalok, komolyan! Ugyan már nem születik újabb Elmondatott, Hello vagy Ikon, de tőrőlmetszett slágerek dolgában a 2084-nél pláne, de a Még egyszernél is jobban teljesít az Idősziget. Az atmoszférateremtő címadó, a kezeket magasba emelő, már ismert Hazatalál, a meglepő módon kitárulkozó, magától értetődő csúcspontként érkező Felemel vagy a szintikirály Csend leszek lazán helyet bérelhetnek akár évtizedekre is a koncertműsorban, és akad még rajtuk kívül is ász a pakliban. Vannak aztán a kevésbé sikervárományos pillanatok, és ezek most elsősorban azok, amelyek a főszereplő kizárólagos egyéni ambícióit hivatottak kielégíteni. Újfent nem sikerült emlékezeteset alkotni például az Utolsó Dal posztján, ahonnan korábban olyan apró csodák indultak harcba a létezésért, mint az Én leszek, a Gyönyörű madár vagy az Új világ. A legutóbbi lemez Ez az a táncára viszont már most sem emlékszünk, és sejthetően ugyanez a sors vár az itt szereplő Íriszre is. Szintén véleményes Ákos lányának, Annának szerepeltetése énekes/dalszerzőként az Elhiszemben, de e dal elkészítésének élménye valószínűleg lényegesen többet adott a szerzőknek, mint a hallgatónak, és így nem is szállnék vitába azzal, hogy helye van itt.

És nem, továbbra sem fizet nekem senki a hízelgő véleményért (persze simán lehet, hogy mégis, Szilvi és Ádám pedig synthwave CD-ket vesz a szép szavakból összehordott vagyonon, de ki vagyok én, hogy ezt firtassam...). Egyszerűen szinten alulinak érzem nem foglalkozni valami olyasmivel, ami nagyon érdekel, pusztán azért, mert a kelleténél jóval nagyobb támadási felületet hagyunk azoknak, akik csak erre várnak. Ezt a lemezt pedig még nagyon sokszor meg fogom hallgatni az elkövetkezőkben. Összességében egy nem bántóan eklektikus, de tudatosan roppant színesre vett anyag lett az Idősziget, aminek a fele azonnal hat, néhány tétel borítékolhatóan meghálálja majd a törődést, azt a pár gyengébbnek tűnő pillanatot pedig egy-két hét múlva már úgysem emlegetjük. Hogy mindehhez kellett-e Madi visszatérése a porondra, azt nem tudnám teljes bizonyossággal eldönteni, de a jelenkori Ákos-produkció számomra így tökéletesen kerek.

 

Hozzászólások 

 
#71 Devotee 2019-12-28 13:31
A probléma szerintem nem Ákos személyével van. Vagyis eddig nem azzal volt számomra. Évekig tudtam függetleníteni magát az embert a dalaitól. Azonban az Időszigeten már nem érzem azt, hogy valamit adni is akar, sokkal inkább érzem azt ,hogy ő bizony megmondja, hogy most mi az irány, ezt kell követni - és ez nem feltétlen a zenei irányt jelenti - és aki nem ezt követi az mind egy idióta.
Sajnos az történt, amitől féltem. Az egész lemez egy keresztény-demagóg-politikai iránymutatás, amit a legutóbbi két lemezén nem érzékeltem ennyire. Ez nem tetszik nekem. Oké, van sablonos szövegből most azért elég sok (Felülemelkedet t, Hibátlan hibás), és számomra csak az Égni és szeretni meg a lányával közös dal értékelhető, de az legalább eléggé jó.
Sajnálom, hogy ez lett Ákosból, egészen idáig élvezettel hallgattam a lemezeit, és jártam koncertre, holott a baráti körömben számos piszkálódás ért, hogy 23 évesen hogy vagyok képes szeretni ezt az előadót, ezt az embert. Ezután a lemez után azonban már én is ezeket a kérdéseket teszem fel.
Idézet
 
 
#70 Flash 2019-12-28 07:55
Ákos jó.
Kimagaslik a többi mű, semmitmondó rádiózene közül.

Az hogy egy művész-zenész politizálhat e, erdekes kérdés..
A történtelem folyamán mindig nagy szerepe volt a zenének, mégis húzzuk a szánkat ha ilyen jellegű a zene.
Ez nem olyan direktbe és utálstosan teszi mint a hungarista "rock" nak nevezett borzalmaink, de ott a téma..
Vallás? Ákos ezen az albumon is egyértelműen bizonyságot tesz Istenről, teszi ezt úgy, ahogy a magyar keresztény konnyuzenei eloadok 90%a erre nem képes..
Ha a megfelelés és a minél nagyobb siker lenne a célja ezeket nem tenné..
Eredeti jó zene ez igazi zenészi munkával.
Idézet
 
 
#69 Nura 2019-12-01 01:05
Az a baj, hogy valójàban NEM ismeritek Âkost, és úgy vitàztok róla különböző aspektusokból. Én személy szerint örülök, hogy kis hazânknak lyen profi és sokak àltal szeretett zenésze van! A kossuth dîjat pedig megérdemelte, méltàn kapta meg.
Idézet
 
 
#68 cápaidomár 2019-11-23 19:26
Idézet - Gereblye Géza:
Idézet - cápaidomár:
Idézet - Gereblye Géza:
Idézet - cápaidomár:
"Semmi gond azzal, ha szerinted ezek a dalok átlagosak, netán szarok, esetleg taszít az őt körülvevő közeg, de a tények ezek, és nem a fotelből, feltett lábbal való okoskodás tényként tálalása."

A gépem előtti székből tettem fel a lábam, de legyen. Majdnem a fotelből okoskodtam tényleg. Végül is nem vagyok lemezkritikus. :-)

Igen, Ákos művészi képességeit tök átlagosnak látom, mindig annak láttam. Épp ezért szembetűnő annyira, hogy a hazai kis teljesítményű közönség, és a még alacsonyabb kapacitással bíró piac mennyire nem képes elbírni még egy Ákost. Ezért gondolom azt, hogy a sikerei mögött elsősorban a körülmények vannak (amiért részben Ő komolyan meg is dolgozott), nem pedig az Ő csodálatos, egészen lehengerlően fantasztikus teljesítménye és egyedisége.

Depeche Mode párhuzam: hogy miért indokolt szerintem? Talán mert Gahanék seggéből előbújva tették le a sikereik alapjait? Húszad rangú szintipoppal. És kétlem, hogy ne lett volna tele akkoriban a kontinens ilyen Ákosos Bonanzákkal. A Bonanzáról ordított, mennyire nincs egyetlen őszinte pillanata sem. Egy szavát se hittem el. Matek volt már az is. Mi változott ezen azóta? Ez kellett ahhoz itthon, hogy évekkel később ikonná váljon, de egyébként miért is? Mikor értekezett ő valaha bármiről is magán, meg a vállalt ideológiáin kívül? Kinek a nyelvén akart megszólalni, valójában kikhez szóltak a dalai? Ő tényleg egy többgenerációs előadó, aki több generációnak szól a nagy átívelése közben, vagy csak jól áll neki a hazai posvány, és mert bejött az. Kinek az érzéseit, gondolatait közvetítette elsősorban? Mert mindig jó üzletember volt az tény, de itt elvileg zenéről, művészetről beszélünk, esetleg szórakoztatásró l - asszem itt ki is merült a zene, mint funkció lehetőségei. Ha mindennek fényében nézzük Ákos hazai állandósulását, akkor ő valójában kinek akar tetszeni és megfelelni?


A semmiről okoskodsz ekkora elánnal. Ákosnak a Bonanza idején volt utoljára köze a Depeche Mode-hoz, annak meg több évtizede.

Kiemeltél egy(!) szerinted téves gondolatot a sok közül, és most Te is lovagolsz egyet rajta. Ennek mennyire van értelme? Akkor rég nincs köze hozzá, és? Ha a semmiről okoskodom (nem különösebben nagy elánnal - az nálam nem így néz ki) akkor a semmi jelent meg, arról cikket írtak, én meg alászóltam. Lehet, Neked van igazad.


Sajnos a nagyszabású leleplező költői kérdéseidre nem lehet válaszolni, mivel semmi értelmük.

Mégis foglalkoztat a semmi, meg a hozzákapcsolódó (nem) értelem.
Nagyszabású, leleplezés? De ez mégis mire vonatkozik? Cinikus próbálsz lenni? Vagy szarkasztikus? Inkább az utóbbi. Semmi se lett leleplezve (ha a Te logikád alapján nézzük), és semmi nagyszabású sem történt, kivéve a új Tool meg Disillusion lemezt. :-D
Idézet
 
 
#67 Gereblye Géza 2019-11-23 17:01
Idézet - cápaidomár:
Idézet - Gereblye Géza:
Idézet - cápaidomár:
"Semmi gond azzal, ha szerinted ezek a dalok átlagosak, netán szarok, esetleg taszít az őt körülvevő közeg, de a tények ezek, és nem a fotelből, feltett lábbal való okoskodás tényként tálalása."

A gépem előtti székből tettem fel a lábam, de legyen. Majdnem a fotelből okoskodtam tényleg. Végül is nem vagyok lemezkritikus. :-)

Igen, Ákos művészi képességeit tök átlagosnak látom, mindig annak láttam. Épp ezért szembetűnő annyira, hogy a hazai kis teljesítményű közönség, és a még alacsonyabb kapacitással bíró piac mennyire nem képes elbírni még egy Ákost. Ezért gondolom azt, hogy a sikerei mögött elsősorban a körülmények vannak (amiért részben Ő komolyan meg is dolgozott), nem pedig az Ő csodálatos, egészen lehengerlően fantasztikus teljesítménye és egyedisége.

Depeche Mode párhuzam: hogy miért indokolt szerintem? Talán mert Gahanék seggéből előbújva tették le a sikereik alapjait? Húszad rangú szintipoppal. És kétlem, hogy ne lett volna tele akkoriban a kontinens ilyen Ákosos Bonanzákkal. A Bonanzáról ordított, mennyire nincs egyetlen őszinte pillanata sem. Egy szavát se hittem el. Matek volt már az is. Mi változott ezen azóta? Ez kellett ahhoz itthon, hogy évekkel később ikonná váljon, de egyébként miért is? Mikor értekezett ő valaha bármiről is magán, meg a vállalt ideológiáin kívül? Kinek a nyelvén akart megszólalni, valójában kikhez szóltak a dalai? Ő tényleg egy többgenerációs előadó, aki több generációnak szól a nagy átívelése közben, vagy csak jól áll neki a hazai posvány, és mert bejött az. Kinek az érzéseit, gondolatait közvetítette elsősorban? Mert mindig jó üzletember volt az tény, de itt elvileg zenéről, művészetről beszélünk, esetleg szórakoztatásró l - asszem itt ki is merült a zene, mint funkció lehetőségei. Ha mindennek fényében nézzük Ákos hazai állandósulását, akkor ő valójában kinek akar tetszeni és megfelelni?


A semmiről okoskodsz ekkora elánnal. Ákosnak a Bonanza idején volt utoljára köze a Depeche Mode-hoz, annak meg több évtizede.

Kiemeltél egy(!) szerinted téves gondolatot a sok közül, és most Te is lovagolsz egyet rajta. Ennek mennyire van értelme? Akkor rég nincs köze hozzá, és? Ha a semmiről okoskodom (nem különösebben nagy elánnal - az nálam nem így néz ki) akkor a semmi jelent meg, arról cikket írtak, én meg alászóltam. Lehet, Neked van igazad.


Sajnos a nagyszabású leleplező költői kérdéseidre nem lehet válaszolni, mivel semmi értelmük.
Idézet
 
 
#66 cápaidomár 2019-11-23 15:27
Idézet - Gereblye Géza:
Idézet - cápaidomár:
"Semmi gond azzal, ha szerinted ezek a dalok átlagosak, netán szarok, esetleg taszít az őt körülvevő közeg, de a tények ezek, és nem a fotelből, feltett lábbal való okoskodás tényként tálalása."

A gépem előtti székből tettem fel a lábam, de legyen. Majdnem a fotelből okoskodtam tényleg. Végül is nem vagyok lemezkritikus. :-)

Igen, Ákos művészi képességeit tök átlagosnak látom, mindig annak láttam. Épp ezért szembetűnő annyira, hogy a hazai kis teljesítményű közönség, és a még alacsonyabb kapacitással bíró piac mennyire nem képes elbírni még egy Ákost. Ezért gondolom azt, hogy a sikerei mögött elsősorban a körülmények vannak (amiért részben Ő komolyan meg is dolgozott), nem pedig az Ő csodálatos, egészen lehengerlően fantasztikus teljesítménye és egyedisége.

Depeche Mode párhuzam: hogy miért indokolt szerintem? Talán mert Gahanék seggéből előbújva tették le a sikereik alapjait? Húszad rangú szintipoppal. És kétlem, hogy ne lett volna tele akkoriban a kontinens ilyen Ákosos Bonanzákkal. A Bonanzáról ordított, mennyire nincs egyetlen őszinte pillanata sem. Egy szavát se hittem el. Matek volt már az is. Mi változott ezen azóta? Ez kellett ahhoz itthon, hogy évekkel később ikonná váljon, de egyébként miért is? Mikor értekezett ő valaha bármiről is magán, meg a vállalt ideológiáin kívül? Kinek a nyelvén akart megszólalni, valójában kikhez szóltak a dalai? Ő tényleg egy többgenerációs előadó, aki több generációnak szól a nagy átívelése közben, vagy csak jól áll neki a hazai posvány, és mert bejött az. Kinek az érzéseit, gondolatait közvetítette elsősorban? Mert mindig jó üzletember volt az tény, de itt elvileg zenéről, művészetről beszélünk, esetleg szórakoztatásró l - asszem itt ki is merült a zene, mint funkció lehetőségei. Ha mindennek fényében nézzük Ákos hazai állandósulását, akkor ő valójában kinek akar tetszeni és megfelelni?


A semmiről okoskodsz ekkora elánnal. Ákosnak a Bonanza idején volt utoljára köze a Depeche Mode-hoz, annak meg több évtizede.

Kiemeltél egy(!) szerinted téves gondolatot a sok közül, és most Te is lovagolsz egyet rajta. Ennek mennyire van értelme? Akkor rég nincs köze hozzá, és? Ha a semmiről okoskodom (nem különösebben nagy elánnal - az nálam nem így néz ki) akkor a semmi jelent meg, arról cikket írtak, én meg alászóltam. Lehet, Neked van igazad.
Idézet
 
 
#65 Gereblye Géza 2019-11-23 14:58
Idézet - cápaidomár:
"Semmi gond azzal, ha szerinted ezek a dalok átlagosak, netán szarok, esetleg taszít az őt körülvevő közeg, de a tények ezek, és nem a fotelből, feltett lábbal való okoskodás tényként tálalása."

A gépem előtti székből tettem fel a lábam, de legyen. Majdnem a fotelből okoskodtam tényleg. Végül is nem vagyok lemezkritikus. :-)

Igen, Ákos művészi képességeit tök átlagosnak látom, mindig annak láttam. Épp ezért szembetűnő annyira, hogy a hazai kis teljesítményű közönség, és a még alacsonyabb kapacitással bíró piac mennyire nem képes elbírni még egy Ákost. Ezért gondolom azt, hogy a sikerei mögött elsősorban a körülmények vannak (amiért részben Ő komolyan meg is dolgozott), nem pedig az Ő csodálatos, egészen lehengerlően fantasztikus teljesítménye és egyedisége.

Depeche Mode párhuzam: hogy miért indokolt szerintem? Talán mert Gahanék seggéből előbújva tették le a sikereik alapjait? Húszad rangú szintipoppal. És kétlem, hogy ne lett volna tele akkoriban a kontinens ilyen Ákosos Bonanzákkal. A Bonanzáról ordított, mennyire nincs egyetlen őszinte pillanata sem. Egy szavát se hittem el. Matek volt már az is. Mi változott ezen azóta? Ez kellett ahhoz itthon, hogy évekkel később ikonná váljon, de egyébként miért is? Mikor értekezett ő valaha bármiről is magán, meg a vállalt ideológiáin kívül? Kinek a nyelvén akart megszólalni, valójában kikhez szóltak a dalai? Ő tényleg egy többgenerációs előadó, aki több generációnak szól a nagy átívelése közben, vagy csak jól áll neki a hazai posvány, és mert bejött az. Kinek az érzéseit, gondolatait közvetítette elsősorban? Mert mindig jó üzletember volt az tény, de itt elvileg zenéről, művészetről beszélünk, esetleg szórakoztatásró l - asszem itt ki is merült a zene, mint funkció lehetőségei. Ha mindennek fényében nézzük Ákos hazai állandósulását, akkor ő valójában kinek akar tetszeni és megfelelni?


A semmiről okoskodsz ekkora elánnal. Ákosnak a Bonanza idején volt utoljára köze a Depeche Mode-hoz, annak meg több évtizede.
Idézet
 
 
#64 cápaidomár 2019-11-23 14:13
"Semmi gond azzal, ha szerinted ezek a dalok átlagosak, netán szarok, esetleg taszít az őt körülvevő közeg, de a tények ezek, és nem a fotelből, feltett lábbal való okoskodás tényként tálalása."

A gépem előtti székből tettem fel a lábam, de legyen. Majdnem a fotelből okoskodtam tényleg. Végül is nem vagyok lemezkritikus. :-)

Igen, Ákos művészi képességeit tök átlagosnak látom, mindig annak láttam. Épp ezért szembetűnő annyira, hogy a hazai kis teljesítményű közönség, és a még alacsonyabb kapacitással bíró piac mennyire nem képes elbírni még egy Ákost. Ezért gondolom azt, hogy a sikerei mögött elsősorban a körülmények vannak (amiért részben Ő komolyan meg is dolgozott), nem pedig az Ő csodálatos, egészen lehengerlően fantasztikus teljesítménye és egyedisége.

Depeche Mode párhuzam: hogy miért indokolt szerintem? Talán mert Gahanék seggéből előbújva tették le a sikereik alapjait? Húszad rangú szintipoppal. És kétlem, hogy ne lett volna tele akkoriban a kontinens ilyen Ákosos Bonanzákkal. A Bonanzáról ordított, mennyire nincs egyetlen őszinte pillanata sem. Egy szavát se hittem el. Matek volt már az is. Mi változott ezen azóta? Ez kellett ahhoz itthon, hogy évekkel később ikonná váljon, de egyébként miért is? Mikor értekezett ő valaha bármiről is magán, meg a vállalt ideológiáin kívül? Kinek a nyelvén akart megszólalni, valójában kikhez szóltak a dalai? Ő tényleg egy többgenerációs előadó, aki több generációnak szól a nagy átívelése közben, vagy csak jól áll neki a hazai posvány, és mert bejött az. Kinek az érzéseit, gondolatait közvetítette elsősorban? Mert mindig jó üzletember volt az tény, de itt elvileg zenéről, művészetről beszélünk, esetleg szórakoztatásró l - asszem itt ki is merült a zene, mint funkció lehetőségei. Ha mindennek fényében nézzük Ákos hazai állandósulását, akkor ő valójában kinek akar tetszeni és megfelelni?
Idézet
 
 
#63 deniro2 2019-11-22 22:07
Idézet - Koroknai Balázs:
Idézet - cápaidomár:
A helyzet az, hogy Ákost a körülmények teszik azzá, aki. Az a sikertörténet, nem a szerintem közepes minőségű popularitása. Ő a (magyar) önjelölt pop ikon, akinek rendes konkurenciája nincs itthon. Minden fejlettebb országba kell egy Depeche Mode-utánérzet, nekünk Ákos jutott. Itthon Ő játssza ezt a (kivételesen hálás) szerepet. A 'Csapda klónok már közel nincsenek ilyen nyerő pozícióban - lásd: Depresszió, akiket kb. 25 fölött már bárki kiröhögne. Vannak még egyáltalán? Mindegy. Pont annyit érnének, mintha sose alakultak volna meg.

Tény, hogy Ákos részben magának köszönheti az igen kedvező helyzetet okozó körülményeit, de egy ilyen helyen, ilyen módon elsőnek lenni egész egyszerűen nem igazi teljesítmény. Érdem meg végképp nem. Csak egy tény, semmi több.

Ákos 1989 óta folyamatosan a legnépszerűbb magyarországi popzenei előadók egyike, mára pedig nagyjából egyedül maradt a trónon, akárcsak a Tankcsapda a másikon. Ez azonban nem őket, hanem a konkurenciát minősíti, hiszen Ákos mögött is ott van nagyjából 20 lemez és dalok százai. Ez teszi őt azzá, ami, és ezért vált mára nagyjából megközelíthetet lenné a státuszában, hiszen azok közé a többgenerációs előadók közé tartozik, akiből alig maradt pár, pláne itthon. A Depeche Mode-ot is legutóbb 25 évvel ezelőtt, az utolsó Bonanza kapcsán lehetett ezen a fórumon okkal emlegetni. Semmi gond azzal, ha szerinted ezek a dalok átlagosak, netán szarok, esetleg taszít az őt körülvevő közeg, de a tények ezek, és nem a fotelből, feltett lábbal való okoskodás tényként tálalása.

Attól, hogy ebben az országban még olyan minőséget sem képes produkálni a többség (a mainstreamben), mint Ákos, az ő teljesítménye nem fog semmivel sem többet érni. Én meg a legjobb gitáros vagyok ebben a háztömbben, na bumm... A zenét módon lokálisan relativizálni szerintem teljesen felesleges. Kivéve, ha az önigazolás a cél.
Idézet
 
 
#62 Koroknai Balázs 2019-11-22 19:57
Idézet - cápaidomár:
A helyzet az, hogy Ákost a körülmények teszik azzá, aki. Az a sikertörténet, nem a szerintem közepes minőségű popularitása. Ő a (magyar) önjelölt pop ikon, akinek rendes konkurenciája nincs itthon. Minden fejlettebb országba kell egy Depeche Mode-utánérzet, nekünk Ákos jutott. Itthon Ő játssza ezt a (kivételesen hálás) szerepet. A 'Csapda klónok már közel nincsenek ilyen nyerő pozícióban - lásd: Depresszió, akiket kb. 25 fölött már bárki kiröhögne. Vannak még egyáltalán? Mindegy. Pont annyit érnének, mintha sose alakultak volna meg.

Tény, hogy Ákos részben magának köszönheti az igen kedvező helyzetet okozó körülményeit, de egy ilyen helyen, ilyen módon elsőnek lenni egész egyszerűen nem igazi teljesítmény. Érdem meg végképp nem. Csak egy tény, semmi több.

Ákos 1989 óta folyamatosan a legnépszerűbb magyarországi popzenei előadók egyike, mára pedig nagyjából egyedül maradt a trónon, akárcsak a Tankcsapda a másikon. Ez azonban nem őket, hanem a konkurenciát minősíti, hiszen Ákos mögött is ott van nagyjából 20 lemez és dalok százai. Ez teszi őt azzá, ami, és ezért vált mára nagyjából megközelíthetet lenné a státuszában, hiszen azok közé a többgenerációs előadók közé tartozik, akiből alig maradt pár, pláne itthon. A Depeche Mode-ot is legutóbb 25 évvel ezelőtt, az utolsó Bonanza kapcsán lehetett ezen a fórumon okkal emlegetni. Semmi gond azzal, ha szerinted ezek a dalok átlagosak, netán szarok, esetleg taszít az őt körülvevő közeg, de a tények ezek, és nem a fotelből, feltett lábbal való okoskodás tényként tálalása.
Idézet
 
 
#61 cápaidomár 2019-11-22 17:35
"Ha helyből távolugrásra képes, magyar nyelvű slágerekről van szó, Ákos folyamatos sikertörténetet ír." - írta Koroknai Balázs.

Nem. A helyzet az, hogy Ákost a körülmények teszik azzá, aki. Az a sikertörténet, nem a szerintem közepes minőségű popularitása. Ő a (magyar) önjelölt pop ikon, akinek rendes konkurenciája nincs itthon. Minden fejlettebb országba kell egy Depeche Mode-utánérzet, nekünk Ákos jutott. Itthon Ő játssza ezt a (kivételesen hálás) szerepet. A 'Csapda klónok már közel nincsenek ilyen nyerő pozícióban - lásd: Depresszió, akiket kb. 25 fölött már bárki kiröhögne. Vannak még egyáltalán? Mindegy. Pont annyit érnének, mintha sose alakultak volna meg.

Tény, hogy Ákos részben magának köszönheti az igen kedvező helyzetet okozó körülményeit, de egy ilyen helyen, ilyen módon elsőnek lenni egész egyszerűen nem igazi teljesítmény. Érdem meg végképp nem. Csak egy tény, semmi több.

Idézet - goodbye:
Ha befogná a száját, senkinek se lenne vele baja, de miután Kossuth-díjat kapott azért, mert gerinctelen módon benyalt az aktuális hatalomnak, marhára idegesítő és káros a jelenléte a magyar zenei színtéren, már csak azt várom, hogy Ufó Atika vagy Nagyferó lesz a következő.


Már a nyomában vannak, sőt. A proliknak meg a bulvár fanoknak is kell "hős". Aztán később még megmlíted Tóth Gabit, a pszichopatát, aki nem egy ripacs, bezzeg Ákos. Ez az egyetlen, amivel nem értek Veled egyet.
Idézet
 
 
#60 Gereblye Géza 2019-10-17 15:25
Idézet - Elemer:
Idézet - Gyuszi:
Ákos pro: tagadhatatlan profizmus (a kezdetektől fogva nagyon kényes volt a színpadtechniká ra, hangzásra, estébé plusz üzleti érzéke van bőven)
Ákos kontra: nagy megfejtésként eladni kívánt ócska, álbölcs szövegek, hihetetlen nagyképűség, a hatalom seggébe bújás.



Nem vagy egyedül, a gyengébb képességű index firkász (a mai bánatos cikkecskében tesz tanúbizonyságot méretes frusztrációjáró l) sem érti a szövegeket és ezt töredelmesen be is vallja. A hiba a ti készüléketekben van, hallgassatok egyszerűbb, nektek való muzsikát.
:)


Jóóóój, ne legyen már az, hogy Ákos dalcsináló úr egy József Attila és Bartók Béla hibrid, akit nem értenek a proletárok. Nagy eséllyen ugyanis éppen az ellenkezője igaz.
Idézet
 
 
#59 Elemer 2019-10-17 13:28
Idézet - Gyuszi:
Ákos pro: tagadhatatlan profizmus (a kezdetektől fogva nagyon kényes volt a színpadtechniká ra, hangzásra, estébé plusz üzleti érzéke van bőven)
Ákos kontra: nagy megfejtésként eladni kívánt ócska, álbölcs szövegek, hihetetlen nagyképűség, a hatalom seggébe bújás.



Nem vagy egyedül, a gyengébb képességű index firkász (a mai bánatos cikkecskében tesz tanúbizonyságot méretes frusztrációjáró l) sem érti a szövegeket és ezt töredelmesen be is vallja. A hiba a ti készüléketekben van, hallgassatok egyszerűbb, nektek való muzsikát.
:)
Idézet
 
 
#58 Elemer 2019-10-10 09:44
Idézet - goodbye:
Idézet - Elemer:
Idézet - goodbye:
Idézet - Elemer:
Idézet - goodbye:
Senkinek sem azzal van a baja hogy Ákos játsza az elmebeteget. Az elégedetlen kommentek többsége azért érkezett, mert ő emiatt van ott, ahol, míg akik zeneileg jobban teljesítenek és kevesebb hülyeséget beszélnek, azok mellőzve vannak. Bocsánat az offért, de az új Dragonforce albumról mikor lesz kritika?



Ákos: "Valóban nagyon szerencsés ember vagyok, sokat köszönhetek a kegyelemnek, a közönség szeretetének. De én is sok mélyponton, nehéz időszakon vagyok túl. Az igazságtalanság , a rosszindulatú, hamis vádaskodás többször okozott már méltatlan helyzeteket. Ezekről valahogy mindig kiderül, hogy ugyanabból a szándékból, ugyanabból a forrásból erednek. Ilyenkor elsőre megdöbben az ember, attól tart, hogy a róla szóló hazugságokat sokan elhiszik, hiszen olyan erővel tolják. Aztán a színpadon eljön az igazság pillanata, elutasítás helyett tizenkétezer ember egyszerre skandálja, hogy veletek vagyunk, veletek vagyunk… Megindító, ritka pillanatok ezek, jó ráérezni, hogy a normális emberek vannak többen. Még mindig. De csak ritkán hallatják a hangjukat, mert nem érzik a szörnyű igényt, hogy nekik folyton üvöltözniük kell."

Nem úgy, mint te.....


Szerintem az nem folytonos üvöltözés, ha egy róla szóló cikk alá leírom a véleményem. Tudod, ezért van lehetőség kommentelni az oldalon. Az mondjuk megmosolyogtató , hogy neki attól lesz egy ember normális, hogy őt hallgatja. Ha már valaki felhozta a tehetségkutatók szereplőit, Ákos szerintem simán egy szinten van velük. Mármint a gyengébb rétegükkel természetesen, mert azért egy Tóth Vera vagy egy Caramel messze fölötte állnak mind zeneileg, mind emberileg, mert nekik fontosabb a hitelesség, mint a Kossuth díj.


"Szerintem az nem folytonos üvöltözés, ha egy róla szóló cikk alá leírom a véleményem."

Csakhogy te - füllentéseddel szemben - nem _csak úgy_ leírtad a "véleményedet", hanem több hozzászóláson keresztül, folyamatosan fröcsögsz, mondhatni, folyamatosan üvöltözöl.
Ez nem kritika, még csak nem is szubjektív vélemény, hanem alátámasztás, bizonyíték nélküli, mindenféle tényadatot nélkülöző őrjöngés.

Avagy Ákos gyakorlatilag pont rólad és a hozzád hasonlókról beszélt, tökéletesen. ;-)


Ha bizonyítékot szeretnél, ajánlom a Művész Úr Facebook oldalát.


KONKRÉTUM?
Idézet
 
 
#57 Gyuszi 2019-10-09 16:03
Ákos pro: tagadhatatlan profizmus (a kezdetektől fogva nagyon kényes volt a színpadtechniká ra, hangzásra, estébé plusz üzleti érzéke van bőven)
Ákos kontra: nagy megfejtésként eladni kívánt ócska, álbölcs szövegek, hihetetlen nagyképűség, a hatalom seggébe bújás.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Friss

Hozzászólások

Galériák

 

Nickelback - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2013. november 8.

 

Whitesnake - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. július 13.

 

Nitzer Ebb - Budapest, Dürer Kert, 2011. május 1.

 

Symphony X - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 14.

 

Thaurorod - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 14.

 

After All - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 11.