James Bondról mint jelenségről és a modern kultúra kitörölhetetlen részéről csak elfogultan lehet nyilatkozni, így meg sem próbálom elhitetni, hogy képes vagyok egy-egy újabb film megjelenését olyan hideg fejjel konstatálni, mint amilyen a 007-es által legszívesebben szürcsölt, jégkockákkal teli, szigorúan felrázott és nem kevert vodka-martini hőfoka. Persze az elegáns brit ügynök iránti rajongásból adódó szubjektivitás nem zárja ki az esetleges markáns kritika megfogalmazását sem. Miért is zárná, amikor nem csupán a franchise történetében bekövetkező legapróbb változások, hanem a nyilvánvalóan clickbaitre utazó bulvárlapok által megszellőztetett képtelenségek is késhegyig menő vitákat képesek generálni a Bond-univerzumban immár kereken hatvan éve?