Százötven-kétszáz stoner rocker ül egy indián sátrat mintázó közép-kelet-európai klub közepén, és egy dokumentumfilmet néz az evolúció csodájáról, konkrétan egy olyan rákfajtáról, amelynek páncélzata szamurájarcot formáz. (Ha érdekel valakit: Carl Sagan Kozmosz-sorozatának egyik epizódját néztük jó húsz percen keresztül.) Csendben beszélgetnek, iszogatnak is kicsit, de nagy többségben igenis odafigyelnek a vetítésre, egyszóval olyanok, mint a kisangyalok. Csak Uj Péter járkál fel-alá, összekulcsolt karokkal, egészen olyan benyomást keltve, mintha a tanár bácsi felügyelne a nebulókra földrajzórán. Abszurd író nem találhatna ki furább képet ennél, és ha valaki idegen ebben a pillanatban belépne az ajtón, el sem hinné, hogy egy rockkoncerten van.
